Adam és Evelyn

Kelet-Berlinben 1989 augusztusában dögletes a hőség. A női szabó Adamnak mégsem sürgős a nagy nehezen megszervezett balatoni nyaralás, mert a kuncsaftjaitól nem bír elszakadni. Hogy menynyire nem, arról párja, a gyönyörű Evelyn, aki már nagyon türelmetlen, sajnos tulajdon szemével győződik meg. Adam hiába könyörög élete asszonyának, hogy bocsássa meg vétkét, Evelyn nyomban faképnél hagyja, más kísérőt keres magának az útra. Adam erre özönvíz előtti Wartburgjába vágja magát, és a nyomukba ered. Kalandos utazás a felbolydult béketáboron át, és a végállomás bizony nem Badacsony: a honfitársak a közelgő ősszel dacolva sátoroznak a zugligeti plébániakertben, aztán páneurópai piknik, majd fölemelkedik az osztrák határsorompó. Adam, noha megvan a véleménye az NDK-ról, nem vágyik Nyugatra, de szereti Evelynt, ezért elfogadja tőle a jó és gonosz tudásának fájáról szakajtott almát. Miért is nem maradtak otthon, hősök lehettek volna, a fal lebontói. A német újraegyesítés huszadik évfordulójáról emlékezünk meg a Magyarországon helyismeretéért is közkedvelt szerző élvezetesen frivol, vonzóan fanyar regényével.