Vaslui megye a NATO-ra gyúr

A Vaslui megye a NATO-ra gyúr c. regény valójában egy science-fiction köntösbe öltöztetett, vitriolos tollal megírt politikai és társadalmi szatíra, lebilincselő olvasmány, amely valamiféle rejtői-mikszáthi derűvel vonultatja fel és figurázza ki nemcsak az emberi gyengeségeket, esendőségeket, hanem egész XXI. század eleji politikai és társadalmi berendezkedésünket, miközben gondolkodásra, alaposabb önvizsgálatra serkent.
A történet alapötlete szerint a nagyhatalmak rejtélyes megfontolások alapján úgy döntöttek, hogy Romániát lépcsőzetesen megyénként veszik fel a NATO-ba.
A cselekmény 2084-ben indul, amikor már csak két megye nem tagja a Szövetségnek: az erdélyi Szilágy és a moldvai Vaslui. És a Szövetség magas rangú (civilben pedofil, homoszexuális, perverz és impotens) NATO-tábornokokból álló ellenőrző bizottsága a helyszínre érkezik, hogy felmérje: a két megye közül melyik méltó arra, hogy a katonai blokk tagja lehessen. Mindkét megye prefektusa kész elkövetni (szinte) mindent, hogy az általa kormányzott közigazgatási egységet érje ez a megtiszteltetés. Ilyenkor persze nem jön jól, ha egy rozoga autóbusznyi gagauz érkezik a megyébe útban a két év múlva esedékes reykjaviki Folklór Fesztiválra , akik éppen abban a motelben foglaltak le több tucat szobát, amelyben a NATO-küldöttség különc tagjai hajtják ismeretekkel nem különösebben felvértezett fejüket estéről-estére álomra. Ezt a motel igazgatója, Sir Rodion Aniprulesei sem gondolja másként, csupán azt nehezményezi de azt aztán alaposan , hogy szépséges felesége, Ancuţa váratlanul az amerikai tábornokok megpuhításáért folytatott kampány élharcosává válik. Az író fullánkos nyelve nem kímél senkit és semmit, szó van itt románokról és magyarokról, oroszokról és moldávokról, kurvákról és a megye oltárán önmagukat feláldozni kész lányokról fergeteges humorral.