Halál Babilonban, szerelem Isztambulban

Miközben Nagy Szulejmán szultán Bagdad elfoglalására készül, Fuzúli, a fiatal, de már ismert és kedvelt költő a babiloni akadémiai könyvtárban titkos köteteket tanulmányoz, s így hamarosan tudomást szerez a rejtélyes Babilóniai Társaságról és a Babilóniai Asztronómiai Központról. A babiloni tudósok már több száz évvel korábban rájöttek a tudomány legnagyobb titkaira, de ismereteiket féltették a méltatlan kortársaktól, ezért tudományos irataikat mesés kincsekkel együtt egy rejtekhelyre zárták. A titkos kamrát csak az tudja kinyitni, aki megfejti a babiloni tudósok bonyolult kódrendszerét. A rejtekszoba létezéséről csupán a héttagú Társaság tud, s bár a titkos kódot ők sem ismerik, esküjük szerint akár az életük árán is meg kell védeniük a bent található tudást a mohó kincsvadászoktól.

Hamarosan Fuzúli is egyike lesz tehát e heteknek, s amikor rájön, hogy rossz szándékú emberek követik, egy elbeszélő költemény párverseibe rejti el a kód általa ismert részeit. Anélkül, hogy a furfangot elárulná, a művet, mint a szultánnak szánt ajándékot átadja az oszmán követnek. Lejla és szerelmese, Medzsnún története így válik a kincsvadászok áhított prédájává, ám a kód megfejtéséhez most már nem elég tudósnak lenni: a szerelem rejtelmes szépségeit is ismernie kell annak, aki az évszázados titok megszerzésére tör.

Kelet és Nyugat közel fél évezredes történetén, s a fél Európán hánykolódik keresztül a díszes kötet, közben valóban élt költők, tudósok, festők, uralkodók kerülnek a titkos Hetek közé, Fuzúli költeménye és a babiloni titok történelmi, politikai sorsfordulókon válik döntő jelentőségűvé, mígnem a kamra ajtaján valaki végül beüti a helyes kódot...