Japán tündérmesék

Yei Theodora Ozaki (1870 - 1932) Londonban született, édesapja az első japánok közé tartozott, akik nyugati egyetemre jártak. Édesanyja angol, így két nyelvet, az angolt és a japánt beszélte anyanyelvi szinten. Látva a japán tündérmesék iránti érdeklődést, döntött úgy, hogy elkészíti saját változatát. Erre az Iwaya Sazanami által kiadott és hallatlan népszerűségre szert tett japán nyelvű változatot használta. A kötet különlegessége, hogy az írónő japán helyett angolul és a nyugati olvasó számára ismerős szerkezetben, érthető nyelvezettel írt. A könyv óriási siker lett, 1903-as megjelenését követően rövid idő alatt további három alkalommal adták ki (1904, 1906, 1908). Különlegessége, hogy a japán kultúrát ismerő és abban nevelkedett írója elegánsan, érthetően, ám a japán fordulatokat megőrizve ültette át a nyugati ízlés számára kedvelt és ismert formába a történeteket. A Japán tündérmesék című kötetünk 21 japán és egy kínai eredetű mesét tartalmaz, mely a japán népmesekincs legjavából válogat: a 712-ből fennmaradt Kodzsiki krónikában és a X. századi Taketori monogatari gyűjteményben már említett történetek mellett a XIX. század végén lejegyzett, szájhagyomány útján fennmaradt mesék egyaránt szerepelnek itt. A szórakoztató és tanulságos történetek kitűnő keresztmetszetét adják a tőlünk oly távoli nép gondolkodásának, kultúrájának - néha humorának - és emberi értékeinek egyaránt. Számos mesében szerepel Rjúdzsin, a tengerek sárkánykirálya, és még több történetből ismerjük meg a japán ember bensőséges viszonyát a tengerrel és annak élőlényeivel. Természetesen az állatos mesék sem hiányoznak, így szerepel Shiro, a kutya és gazdájának megható története mellett a japán néphagyományban oly nagy szerepet játszó, intelligens ám gonosz tanuki (japán nyestkutya) is. Ám egy mesekönyv sem lehet teljes óriások nélkül. Így került egy másik ikonikus mese a gyűjteménybe: Rasomon emberevő óriása - a történet a mai japán kultúrában is eleven, Kuroszava Akira 1950-ben forgatott filmet a misztikus és hátborzongató történetből A vihar kapujában (Rashomon) címmel. Büszkén és szívből jövő ajánlással adjuk olvasóink kezébe először magyar nyelven ezt a páratlan mesegyűjteményt, mely igazi csemege a meséket, idegen kultúrákat, örök emberi értékeket kereső olvasó számára.