Budapesti ősz

"Karinthy Ferenc 1982-ben megjelent könyvének egyik nagy érdeme, hogy megjelent ,,a párt" által uralt Magyarországon. Ezzel a magyar olvasó lehetőséget kapott arra, hogy 56-ról immár - nemcsak tiltott forrásból - ne csupán a Kádár-rendszer legitimitását igazolni akaró pártállam hazugságáradatával találkozhasson. A Rádiónál ,,állítólag lövik a népet". Így kezdődik a regény, tehát október 23-át írjuk. És azzal fejeződik be, hogy "Az utolsó töltényig harcolunk." E két feltételezett puskaropogás között játszódik le ennek a drámai ősznek az a tizenhárom napja, ami - egy másik magyar szerző szavaival élve - megrengette a világot. A dokumentálás igényével megírt regényről van szó. A főhős szinte mindenről tud, ami történik, minden fontosabb helyen megfordul. Részt vesz október 24-ére virradóra a Rádió elfoglalásában, barátnőjével együtt ott van másnap a Parlament előtti ávós mészárlásnál is; látja, amint éppen leveszik az utcatáblát a Sztálin útról. Ott látjuk őt a Köztársaság téri csatánál s az azt követő borzalmas lincseléseknél; részt vesz a Nemzetőrség szervezésében, sőt tagja lesz egy fegyveres csoportnak is. Közben színésznő szeretőjénél dekkol, orvosnő feleségét látogatja a zsúfolt kórházban, Szabad Európa Rádiót hallgat, világnézeti vitákat folytat.Noha a regény egyes kritikusai hiányolják a forradalom és szabadságharc - kitalált szereplőkön keresztül történő - hiteles írói ábrázolását, a történeti hűség alapvetően nem vitatható. Mindemellett a könyv elolvasása nem mindennapi irodalmi élményt is jelent."