Köztes szerepben

Hatvanéves a magyar irodalom és művelődés jeles külföldi barátja, irodalmunk egyik legjelentősebb szlovák fordítója, a szlovák-magyar irodalmi-kulturális kapcsolatok kiemelkedő személyisége, a két nép közti megbékélés elkötelezett híve: Karol Wlachovsky. Volt könyvesbolti eladó, folyóirat-szerkesztő, több beosztásban dolgozott az egyik legnagyobb szlovák könyvkiadóban, a Tatranban, melynek igazgatói székéből került 1990-ben a Cseh-Szlovák Kulturális és Tájékoztató Központ élére Budapestre, majd 1992 decemberétől, az ország kettéválásával párhuzamosan létrejött Szlovák Intézet igazgatója ugyanitt - egy 1996 és 1999 júniusa közötti (kényszer)-szünetet leszámítva: máig. Tanított Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Szláv Tanszékén, továbbá Szegeden és Békéscsabán, jelenleg - intézetigazgatói elfoglaltsága, diplomáciai feladatai mellett -a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Szlovák Tanszékének vendégtanára Piliscsabán. Közel félszáz könyvet - többek között Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Örkény István, Mándy Iván, Ottlik Géza, Mészöly Miklós, Kertész Ákos, Szilágyi István, Grendel Lajos műveit - fordította le anyanyelvére a 20. századi magyar irodalomból; munkásságát mind hazájában, mind Magyarországon számos magas kitüntetéssel, díjjal jutalmazták.