Magyar békeillúziók 1945-1947 - Oroszország és a Nyugat között

Ez a könyv Magyaroszágnak, egy volt ellenséges államnak az 1946-os párizsi békekonferencián átélt viszontagságairól szól, s elemzi a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában zajló békeelőkészítés bonyodalmait. A szövetségesek stratégiai és politikai döntései már jóval a háború vége előtt meghatározták a Duna menti országok sorsát, ez azonban nem volt köztudott, s a magyar szakértők nem is törődtek efféle rémhírekkel. Hihetetlennek tűnt hogy egy győztes háború után a nyugati hatalmak ellenvetés nélkül hozzájáruljanak egy "őrségváltáshoz": a német megszállás után a szovjethatalom bevezetéséhez. Magyar megbízottak 1942-43-ban kapcsolatba léptek semleges országokban szolgáló brit és amerikai diplomatákkal, akik a tárgyalások során soha nem cáfolták azt a magyar feltételezést, hogy a brit és amerikai haderők eljutnak Magyarországig és elfoglalják a Duna-medencét.
Bár jó néhány fejezetben olyan eseményekről fogok beszámolni, melyekben magam is részt vettem, nem szándékozom memoárt írni. Úgy írom le az eseményeket, ahogyan résztvevőként vagy szemtanúként megfigyeltem őket. A kutatás és az írás során igyekeztem hivatalos kiadványokat, emlékiratokat és levéltári anyagokat felhasználni, köztük saját feljegyzéseimet is. Mivel 1943-44-ben a külügyminisztériumban részt vettem a békeelőkészítésben, a háború után vezetője voltam a békeelőkészítő osztálynak, 1946-ban pedig a magyar békedelegáció főtitkáraként működtem, feljegyzéseim saját személyes tapasztalataimat is tartalmazzák. Ezekben az esztendőkben Magyarország sorsa egy görög tragédiához volt hasonlatos. Az 1944-es német megszállást szovjet invázió követte még ugyanabban az évben. Az ország legnagyobb része harctérré változott, s Budapestet csaknem két hónapig ostromolták.