Önidőző

"Keszthelyi Rezső prózája a magyar elbeszélés-irodalom egyik fénykorának, a századvégnek ritkamód értékes meghosszabbítása. Mint arról a Magánbeszéd (Fekete Sas Kiadó, 1994) című kötetben megjelent írások tanúskodnak, novelláiban éppúgy a szépség és a szenvedés iránti érzékenységnek, a zenei gondolkodásnak, a létbe vetett hit és kétely körüljárásának mestere, mint verseiben. Ez a halk, és mindennemű látványos cicomától, színpadiasságtól idegenkedő költő tárgyilagosan láttatja a legárnyaltabb érzelmeket és érzelmesen a legegyszerűbb tárgyakat. A tudatosság legmagasabb köreibe vonja a természet tényeit, és valami természetes élességgel követi a tudat hullámait és rezzenéseit. MIndezt a sallangtalan nyelv médiumában teszi." Grendel Lajos