Gombocz Zoltán - 1877-1935 Életrajz és pályakép

A Gombocz Zoltán nyelvtudós életét és pályáját bemutató monográfia hét fejezetre oszlik. Soproni diákévei után Gombocz abba az Eötvös Kollégiumba járt, amelynek később tanára majd igazgatója lett. 28 évesen már az MTA levelező tagja, 1906-tól a budapesti egyetem magántanára volt. A nyelvészet szinte minden ágát művelte. Párizsi tanulmányútján a modern fonetika Rousselot által kidolgozott módszereit tanulmányozta. Tanulmányutakon járt még Svédországban, Finnországban; a kortársak szerint sem francia, sem finn kiejtését nem lehetett megkülönböztetni az eredetitől. Turkológusként régi török jövevényszavainkat vizsgálta abból a szempontból, hogy mikor kerültek be a magyar nyelvbe. Őshazakutatóként "A magyar őshaza és nemzeti hagyomány" c. 1917-es tanulmányában az őshazáról szóló hagyományok történeti értékeit kutatta. Ebben az értekezésében elfogadta Hóman Bálint hun-magyar rokonságról szóló elméletét. A fonetika, nyelvtörténet és őshazakutatás mellett jelentéstannal is foglalkozott. A monográfiát igen alapos jegyzetapparátus, irodalomjegyzék és kronológia egészíti ki.