Az Európai Unió társadalomföldrajza

Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásával egy új korszak kezdődik történelmünkhen. Nagyon sok változással kell számolni az élet minden területén. Például útlevél ellenőrzés nélkül utazhatunk egyik tagországból a másikba, szabadon választhatunk lakóhelyet, tetszőlegesen választott tagállamban tanulhatunk, az ott szerzett iskolai végzettséget, szakképzettséget minden más tagállamban elfogadják. A tagság következtéhen mi is egyenlő jogú állampolgárai leszünk az EU-nak, és sokezernyi szállal még erősebben kötődünk majd ehhez a nemzetek feletti szervezethez. A tagság óriási lehetőségeket és számos kötelezettséget jelent. Az ELI által hozott döntések, amelyek betartása mindenki számára kötelező, kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunkat érintenek, s előfordulhat, hogy nem is mindig kedvezően. Az előnyök mellett ugyanis kedvezőtlen következmények is megjelenhetnek. Azért, hogy jogainkat, kötelességeinket és lehetőségeinket pontosan tudó állampolgárai lehessünk az Európai Uniónak, fontos, hogy minél jobban ismerjük ezt a szervezetet, amelynek a tagjai sorába lépünk, és amely egyben tágabb hazánkká válik. Ehhez kíván segítséget nyújtani ez a tankönyv, amely az Európai Unió társadalomföldrajzát általános és regionális megközelítésben mutatja be. A tankönyv hat fő fejezetre tagolódik. Az első kettő - a teljesség érdekében - az európai integráció történetének és az Európai Unió működésének a rövid áttekintésére vállalkozik. A következő négy fejezet a tagállamok és (a könyv írásakor még) tagjelöltek fontosabb társadalmi, gazdasági sajátosságait foglalja össze. Értékeli a demográfiai, a mezőgazdasági, az ipari és a szolgáltató szektori folyamatok térbeli alakulását. Ismerteti a fejlettségbeli különbségekből fakadóan a fejlett és kevésbé fejlett területek sajátos vonásait. Foglalkozik a regionális politika eszközrendszerével és az elmaradott területek fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel. Az egyes fejezetek végi összefoglaló kérdések az addig tanultak ismétlését könnyítik meg, míg a "Gyakorlatok," feladatok elsődlegesen cselekvésre, önálló munkára (rajzolásra, számolásra, megfigyelésre, kutatásra) ösztönöznek, hogy gyakorlati ismeretekkel is gazdagodjon az elméleti tudás. A legfrissebb adatok felhasználásával készült táblázatok és ábrák áttekinthetőbbé és szemléletesebbé teszik a jelenségeket és a különböző folyamatokat. A statisztikai adatok forrásai az EU statisztikai hivatalában publikált legújabb, 2002-es évkönyvek, amelyek adatai általában a kétezres esztendőre vonatkoznak. A tankönyv képei alapján megismerhetjük az Európai Unió intézményeit, de bepillantást nyerhetünk egy-egy ország vagy település életébe is. A térképvázlatok mellett szükséges az Atlasz használata is a földrajzi helyek pontos térbeli meghatározásához. Az olvasmányok egy-egy téma hátterének jobb megértését vagy újabb információkkal való kiegészítését szolgálják. Az ajánlott irodalom és az Internet címek az ismeretek további bővítéséhez mutatnak utat. A kötet végén levő fogalomtár a szövegben előforduló fogalmak magyarázatát tartalmazza. Az "Esemény naptár" az EU-val kapcsolatos események közötti gyors időrendi tájékozódást teszi lehetővé. Mindegyik tanítási egység azonos elven épül fel. A leckék elején levő ismétlő kérdések az adott témakörhöz kapcsolódó, már korábban a földrajz vagy más tantárgy keretében tanultak felelevenítését célozzák. Ugyanakkor a leckék végén levő rövid összefoglaló a legfontosabb ismeretek rögzítését szolgálja. Az ellenőrző kérdések a tudás szint önellenőrzéséhez nyújtanak segítséget. Az egyes leckék leglényegesebb gondolatait, megállapításait vastagbetűk emelik ki. A tankönyv csak "kiindulási alap" az Európai Unióról szóló alapvető ismeretek megszerzéséhez. Teljessé a tanári kiegészítések, magyarázatok révén válik. A könyv 2003. év eleji lezárása utáni változások közvetítésében és értékelésében elsődlegesen a tanórákra hárul a feladat. A szerző