Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot - Pallos László közgazdásszal beszélget Kiss Magdolna

Az olyan ellenállást, amely nem váltott ki a pártállamból kemény válaszlépéseket, nem lehet hősies és nyílt szembenállásnak - legfeljebb csak megtűrt ellenzékiségnek - minősíteni. Könyveimben ezeknek az eseményeknek a párhuzamba állítása volt a célom. A negyedik könyvemen is dolgozom, ami folytatása a Kettős mércének. Azt szeretném majd bemutatni, hogy mi a kettő között a különbség, ami döntően rávilágít a mai helyzetre is. Az foglalkoztat, hogy míg a demokratikus ellenzék az emberi jogokkal, a kirekesztéssel foglalkozik, az ún. nacionalista ellenzék pedig kimondottan a magyar kértlésekkel, azaz helyesen értékeli 1956-ot és annak szellemiségét, fenn akarja tartani, megőrizni és nem összemosni az ún. reformkommunizmussal. A másik kérdéskör, hogy az ország demokratizálását, a magyar nemzeti tudatot a magyar összetartozás szempontjából értékeljem. Ezeket keresem a dokumentumokban.