Az erdélyi szász iskolák a nemzeti fejedelmek korában

Hazánk közoktatásának történetében az erdélyi szász iskolázás különleges helyet foglal el. Az erdélyi szászok műveltség dolgában iparkodtak lépést tartani régi hazájukkal: az ottani szellemi áramlatok hullámai hozzájuk is eljutnak. Lehetővé tette a kapcsolatot a kifejlődött ipar és kereskedelem, istápolta az összeköttetést a céhrendszerrel együttjáró vándorlás. Közvetlenebb szellemi kapocs sem hiányzott: tanulás céljából is jártak ki. Az összeköttetésnek ez, a szellemi hatás tekintetében legfontosabb módja fellendült, megélénkült a humanismus, még inkább a reformatio korában. Sűrűn mennek ki a szász ifjak műveltségük betetőzésére; a mit ott tanultak, tapasztaltak, természetesen iparkodtak itthon is megvalósítani, közkincscsé tenni.
TARTALOM
Bevezetés 1 -4
A) A Falusi iskolák.
I. A falusi tanító személyi ügyei 5-18
Felettes hatósága. Választása. Alkalmazottai. Iskolán kivül való foglalkozásai. Jövedelme. Viselkedése, ruházata.
II. Az iskola belső élete 19-25
Tananyag. A tanítás módja.
B) Városi iskolák.
I. A városi iskolák áttekintése, az iskola vezetői, tanítói 26-40
Az egyes intézetek XVI. és XVII. századbeli sorsa.
Az iskola felettes hatósága. A tanítók.
II. A tanítás 41-58
Tananyag. Módszer. Tankönyvek. A tanítás ideje.
III. Tanulók 59-80
Csoportjaik. A tanulók tisztségei. Vallásos nevelés, fegyelem-tartás. Az iskola jövedelmei. Iskolai mulatságok.
IV. Külföldi iskolázás előmozdítása. A törvények forrásai 81-86
A segélyezés módja. Külföldi befolyások.
Függelék. A segesvári iskola 1620. évi szabályzatának
táblázatos órarendje 87-90
Hasonmás kiadás Históriaantik Könyvesház Kiadó.