Mondd, hogy szeretsz...

Koronczi 1986 és 1992 között, a Kádár korszak oszladozó diktatúrája és a rendszerváltás idején járt a Képzőművészeti Főiskolára, a Kiss István majd Sváby Lajos vezette intézmény sokszorosító grafika szakára, az új festészet fénykorában és hanyatlásakor. A performasztól a festésen át a grafikáig mindent kipróbált, ami akkor kötelező volt egy sokoldalú, tehetséges fiatal számára. Koronczi Endre ma a pályája derekán tartó művész, így az életmű összegzése egyéni szempontból alkalmas egy alkotói korszak lezárására és új utak kijelölésére. Koronczi életmű ugyanakkor alkalmas arra, hogy a középgeneráció számára releváns kérdéseket bemutassunk, és rálássunk a rendszerváltás óta a kortárs művészetben lezajlott változásokra. Az elmúlt 20 év történeti és társadalmi változásokra művészeti eszközökkel aktívan reagáló generációról kapunk képet Koronczi munkásságán keresztül. A középgenerációs alkotók bemutatásában mind a szakirodalomban, mind a kiállítóhelyek programjában óriási hiányok érzékelhetőek. Miközben a közelmúlt ismerete és az ő tapasztalataik visszaforgatása és hasznosítása a jelen művészeti szcéna további fejlődése szempontjából messzemenő tanulásokkal jár.