Farkasűzők

"Arma virumque cano"; fegyverről és vitézről énekelek; buzogányról, kelevézről meg arról a vitézről, aki szolgából - mert szabad emberré akart lenni - hadvezérré lett, várat foglalt el, megvédte, várossá tette. Regényt írtam szülővárosom születéséről. Az én nagyszüleim csak százötven évvel ezelőtt telepedtek meg az akkor már félezer éves városban. Dévény felől jöttek ők is, mint azok a legrégebbi lakók, akik a Várat építeni kezdték. A Vár a Heunburgból Magyarhonba települt Güssingi nemzetségé volt, amelynek leghíresebb tagja: Iván, a Ragadozó Farkas. A hajdani várból megmaradt mohos falak között rabló-pandúrt játszottam gyermekkoromban; már akkor és azóta is sokat meséltek nekem régi eseményekről a vaskos tornyok és az omlatag bástyák. Az ősi falak az új telepesek kései utódjának elmondták, kik építették várrá és várossá, kik és hogyan védték meg őket. Él a történelmi múlt a mai polgárokban, a szabadság kivívóinak, a köcsögkészítőből lett hadvezérnek és harcos társainak, a Ragadozó Farkas elűzőinek utódaiban is. Dicső őseikről jegyezte föl az itt következő történetet a krónikás: Kőszegi Imre