Eger és a Bükk

Nevezetes egri borvidéket és a lenyügöző bükki tájakat mutatja be a Bor.kul.túra útikönyvsorozat második kötete. A bikavér, a debrői hárslevelű vagy az egri leányka készítésének rejtelmei mellett sokat olvashatnak a térség műemlékeiről, a titokzatos kaptárkövekről vagy éppen az Eged-hegy tanösvényéről. A borvidék számos, felkeresésre érdemes pincészetének bemutatása során olvasóink az ismert sztárborászok mellett fiatal tehetségekkel is találkozhatnak: érdemes felfigyelni rájuk. Részletesen ismertetjük az egri és a debrői körzet, illetve a bükkaljai borvidéken termelt szőlők fajtaszerkezetét, a pincék történetét, a térség borkultúrájának múltját s jelenét. Pincészetek melletttermészetesen felderítettünk kiváló és biztonságos kerékpáros lehetőségeket: például szőlők között kanyargó bükki túraútvonalakat. Tisztelgő látogatást tettünk azon a környéken is, ahol a 18. század második felében a híres vasműves, Fazola Henrik remekmívű alkotásaihoz öntötték a vasat. Külön fejezet írja le a barokk Eger nevezetességeit, bemutatva számos olyan régi és új csodát, amelyek általában rejtve maradnak az ide látogató turisták szeme elől. Barangolunk Eger környékén, nem feledkezünk meg a sokszor méltatlanul mellőzött Miskolcról és változatos vidékéről, Lillafüredről vagy Miskolctapolcáról sem. Kipróbáltuk, hogy a különféle árkategóriájú szállodákban, vendégházakban hol célszerű megszállni. Kíváncsiak voltunk arra is, melyik étterembe, fogadóba érdemes betérni ebédelni vagy vacsorázni, s megtudtuk, Szilvásvárad környékén hol ehetjük a legfinomabb pisztrángot. Pincészeteket a teljesítményük, vagyis a boraik és a látogatóknak kínált szakmai információ színvonala alapján értékeljük útikönyvünkben, amely független és elfogulatlan: véleményünk kialakítását senki semmivel nem befolyásolhatta. A borászok és borászatok mellett azokra az éttermekre, szálláshelyekre, szolgáltatásokra hívjuk fel a figyelmet, amelyeket ismerünk, kipróbáltunk, és ahová jó szívvel küldjük a barátainkat is.