Hazádnak rendületlenül - Gulyás Lajos emlékezete

Vannak elrendezetlen szellemi adósságok is. Ilyen az 1957 decemberében koncepciós politikai perben elítélt, kivégzett és jeltelen sírba elföldelt néhai levéli református lelkész, Gulyás Lajos életének, mártírsorsának adataiban alapos és pontos felkutatása és emlékének megörökítése. Magát a szerzőt több szál is kapcsolja a művében foglalt hőséhez: maga is felvidéki, a Losonci Református Teológia történetét belülről ismerő, s dunántúli lelkészként, gyűjteményi igazgatóként a hazai bel- és egyházpolitikai fejleményeit illetően is első kézből informált. Ezek a háttérismeretek szervesülnek a Gulyás Lajos-monográfiáiban, s talán a baráti visszaemlékezéseknél is hitelesebben rajzolják ki azt a jellembeli késztetést, amely a levéli lelkészt az ellenfelei szemében is kiemelte hasonló gondolkodású pályatársai közül, és a mártírok koszorúját juttatta neki osztályrészül. Összegezve: történelmi adósságot törleszt Kövy Zsolt könyve, az események hátterét is megvilágítva, s nem feledkezve meg arról, hogy a kilátástalan helyzetben is hívő emberként kitartó hőse erkölcsi tartásának lelki hátterére is utaljon.