Láttuk az Úr csillagát - A csíkmenasági Köne Ambrussal beszélget Kozma László

Köne Ambrus foglalkozása szerint gazdálkodó vagy inkább ezermester, hiszen ahhoz, hogy hat gyermekét felnevelje, kenyeret, tanulási lehetőséget biztosítson a számukra, minden mesterséghez értenie kellett, a földműveléstől, állattenyésztéstől a faragászatig, gépezetek javításáig, épületasztalosságig, házépítésig. Az "első fészekalja" három leány már kirepült, férjhez ment, unokákkal tér vissza, a kisebb két leány meg a fiú még itthon van, középiskolában, főiskolán tanul. Ambrus ízes, gyönyörű magyar nyelvet beszél, mondatai egészek, kerekek, úgy formálja őket, mint ahogyan életét is alakítja, azzal a szabályossággal kanyarodnak elé a szavak, ahogy a gabonát veti. A munka kezdetekor mindig keresztformát vet, "nemcsak a búzából, a kenyérgabonából, hanem a zabból, árpából is." Ahogyan mesterségéről: a kerékcsinálásról, a faragászatról, vagy a vetésről, kaszálásról beszél, mintha régi eposzok világába lépnénk. Az elbeszélést átszövik a hétköznapi élet eseményei, történései, szóképek, gondolatritmus hullámverése zúg.