A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak - Rigómezőtől Koszovóig

Magyarország 54 év után - mint NATO-tagállam - ismét háborús viszonyban áll egyik szomszédjával, Jugoszláviával. Technikai, jogi, politikai és történelmi értelemben is új típusú háború zajlik most határaink mentén. Sokan értetlenül, sőt zavartan állnak a légiháború eseményei előtt. Milyen okok miatt és milyen célokért zajlik ez a képtelen háború ismét a Balkánon a XX. század végén, amely felforgatja régiónk életét? Mint annyiszor, most is bebizonyosodik, hogy ez az újabb "furcsaháború" mélyebben érinti a magyarság sorsát és általában "a kelet-európai kisállamok nyomorúságát", mint azt sokan feltételezik. A kérdésekre adandó megalapozott és hiteles válaszokat a történettudomány segítsége nélkül nem találhatjuk meg. A helyi-regionális konfliktusok nyilvánvalóan nem magyarázhatók csupán helyi-regionális keretek között, mivel a nemzetközi erőviszonyok az utóbbi néhány évtizedben radikálisan átalakultak. Ezzel a fejleménnyel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Létezik-e, létezhet-e még egyáltalán gazdasági értelemben a modern nemzetállam? Milyen változásokon ment át az elmúlt másfél évszázadban a nagyhatalmi politika, és miféle új vonásokat fedezhetünk fel az érdekszférákért, a kelet-európai régió újrafelosztásáért folytatott küzdelmekben? Hogyan illeszkedik a Balkán az átalakulás folyamatába? Mennyiben játszik önálló szerepet az albán-szerb etnikai ellentét a 19-20. század történetében és a jelenlegi háborúban? A tragikusan aktuális történeti problémák minél gyorsabb és mélyebb megértése érdekében rendezett ez év áprilisában történész-konferenciát az ELTE Ruszisztikai Központja kiváló magyar történészek és politológusok részvételével. E kötet az elhangzott előadások alapján készült. A közérthetően, ám mégis tudományos körültekintéssel készült kötetet minden érdeklődő számára jó szívvel ajánlhatjuk.