Tizenhat város tizenhat leánya

Két sóhajtás száll az ég felé, vitték a mennyei galambok a hercegi palotából, valamint a takácsmester házikójából. De mire az égbe értek a galambok, valahogyan elcserélődött a két fohász. A kis angyal, aki aznap a földi kívánságokat jegyezte be a nagy könyvbe, elszundikált talán, vagy nem volt elég figyelmes - szóval elcserélte a fohászkodásokat. Mikor bejegyezte a nagy könyvbe, akkor vette észre, hogy bajt csinált. Hogyan ígérhetné Fabricius takács leányának, hogy koronát fog viselni a fején? A kis angyal erre úgy megijedt, hogy ijedtében elbújt valami mennyei zugolyba. A kívánságok pedig ott maradtak a könyvben. Jöttek, jöttek új fohászkodások a föld felől. Észre sem vették jó darabig a takács bolond fohászkodását az illetékes körök. De egyszer aztán sor került reá... És én éppen azt akarom elmesélni ebben a történetben.