Pásztoremberek

Könyvem ötvenévi terepmunka eredménye. Szemléletem már a kezdeteknél kialakult, azóta művelem a fényképezve kutatást, a gyakorlati vizuális antropológiát.
Az élethelyzeteket soha nem befolyásoltam. A távoli pusztákon élők mindennapjai csak úgy tárulnak fel, ha szinte köztük él az ember. A nomádok is akkor nyílnak meg.
A magyar Alföld pásztorkultúrája sztyeppei típusú. A párhuzamokért sorra látogattam Ázsia részben ma is nomadizáló népeit, messze túl azon a körön, ahol eleink jártak. A Kárpát-medencében van másféle, hegyvidéki típusú magyar pásztorkodás is, de az kulturális átvétel. A kötetben szereplő, a találkozások élményét dokumentáló közel 500 fotó 1967 és 2012 között készült. - Kunkovács László (Endrőd, 1942), Balogh Rudolf-díjas fotóművész, néprajzkutató

Mi, magyarok, több mint 11 évszazada lakjuk es műveljük a Hortobágyot. Hazánknak bizonyosan ez az egyik olyan része, melynek használatba vétele nem okozott semmilyen gondot honfoglaló eleinknek, hiszen olyan tágas réteket, legelőket találtak itt, mint amilyeneken a korábbi évszádokban, évezredekben is éltek. Hoztak magukkal a jószágtartáshoz szükséges tudást, eszközöket, tapasztalatokat. Ez a tudás évszázadok viszontagságait túlélve a mai napig él a Kárpát-medencében annak ellenére, hogy a pásztorembert, az emberpásztort sok helyen villanypásztor váltotta fel.
Kunkovács Laszló természetesen hiteles albuma bizonyítja, hogy a pásztortársadalom gyökerei mélyre nyúlnak, így biztos alapul szolgálnak az előttünk álló évszázadok felnövekvő csikós, gulyás, juhász nemzedékeinek, akik megöregedvén minden bizonnyal így kezdik majd mondandójukat: bezzeg az én időmben a pásztorember. - Szilágyi Gábor, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója