Mielőtt elmegyek

Fantasztikus könyv volt, egy nap alatt kiolvastam, és még ma is a hatása alatt vagyok. Számomra egy kész érzelmi hullámvasút volt a történet és nagyon magával ragadott. Nálam biztosan benne lesz minden idők legkedvesebb könyveim között :)

Nagyon tetszett a könyv, 5*! Igen elgondolkodtató és ha egyszer elkezded olvasni, le sem tudod tenni :)

Szerintem nem jó könyv, mégis ajánlom, hogy olvassátok el, mert elgondolkodtató, hogy mi mindent rosszul csinálunk!

Imádom ezt a könyvet, az egyik legjobb könyv, amit valaha is olvastam :) Egyszerre volt igazán élvezhető, izgalmas, de közben attól is féltem/izgultam, hogy mi történik majd a következő oldalon ;) Egyszerűen letehetetlen, egyszerre sírtam és nevettem. A végén pedig örültem, mert egy remek romantikus történetet olvastam, amin eleget lehetett gondolkodni :)))

Most kezdtem, de nagyon tetszik! Teljesen életszerű az egész, mintha az egész veled, a te iskoládban is történhetne. Mindenre kitér, minden szereplőt olyan szemszögből jellemez, ahogy egy mai tini (én is) tenné. Az egésznek gimis hangulata van, de nagyon tanulságos és elgondolkodtató. A másik pozitívum pedig maga a szerző: ilyen történetet így megírni, kitalálni... igazi tehetségre vall :)

Furcsa egy történet ez. Eleinte nem tetszett, mert túl tini, túl iskolás, túl csajos volt és nem volt kedvem egy újabb tuti-gimire. Aztán kezdett irányt váltani akkor már az Idétlen időkig járt az eszemben. De úgy a harmadik nap környékén rádöbbentem, hogy sokkal több ez annál. Egy fiatal lány öntudatra ébredése ez. Egy fiatal lány vezeklése, esélye arra, hogy megértse, minden mindennel összefügg, minden tettünknek és szavunknak következménye van, hogy csak egy esélyünk van arra, hogy jól csináljuk még akkor is, ha ő ezúttal megkapja a lehetőséget a javításra Csakhogy éppen ezért egy kérdés kezdett el motoszkálni bennem a végén: mi van azzal, hogy Carpe diem? Hogy élj a mának? és aztán rádöbbentem! Élj a mának csak nem mindegy, hogy miként!

Sok barátnőmnek nem tetszett... De nekem nagyon! Megkockáztatom, talán ez volt az egyik legtanulságosabb könyv, amit valaha olvastam. Sam olyan dolgokat ért meg az egy hét alatt, amit minden tininek meg kéne, lehetőséget kap, hogy megváltoztassa a tetteit, meg nem történtté tegyen eseményeket. Talán a könyv célja sem az, hogy egy izgalmas sztorival rukkoljon elő, hanem hogy igenis egy példát állítson az olvasó elé. Hogy megmutassa, a legkisebb önzőségnek, nemtörődömségnek is óriási következményei lehetnek. Úgy kell élnünk, mintha bármelyik pillanatban meghalhatnánk. Mert ez így is van: bármikor lezuhanhatunk a lépcsőn, bármikor elüthet egy kocsi, bármikor elénk ugorhat egy őz, bármikor...

Eléggé vegyes érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban, de semmi negatívum nincsen. Amikor belekezdtem, eléggé nehézkesen indult a cselekmény, és csak a vége felé fejlődött fel teljesen, de azt kell, hogy mondjam, nagyon tanulságos történet. Én egy pillanatig se bántam meg azt, hogy elolvastam. A fordítás remek, helyesírási hibákat se véltem felfedezni benne, így hát, nagyon is élvezhető volt. :)

dühös voltam amikor vége lett...

Nagyon tanulságos könyv bár nekem túl hamar vége lett. Tetszik,hogy Sam mennyire megváltozik a végére és megmutatja milyen értékes az élet.

Másodszori neki futásra sikerült csak kiolvasnom. Kicsit bajba is vagyok az értékeléssel, mert fogalmam sincs, hogy mit írjak. Nem volt rossz a történet, bár azt hittem, hogy a Időtlen időkig c. filmet olvasom, és sose lesz vége, mindig minden kezdődik elölről. Szerencsére mindig volt egy kis plusz, amivel több lett az előző napnál. A vége nekem furcsa volt, nem erre számítottam, olyan hirtelen abbahagyottnak tűnt, vártam volna még reakciókat a barátoktól az eset után. Valami megemlékezés félét. Mi lett a barátságukkal, Mi lett Juliettel? stb A másik dilemmám, hogy miért gondolta, hogy Juliettet meg kell menteni? Mi van, ha ő is beszorult a saját időburkába és ő is próbál naponta más megoldásokat találni, és vele is ugyanez játszódik le csak a saját szemszögéből