Jégviráglányok

Sosem gondoltam volna, hogy ez a könyv ilyen hatással lesz rám De a félelmetesen szépen szőtt szavak élesen és karcolón csokorba rendeződnek, megsebzik és megégetik a lelkedet és alakzatokat rajzolnak a szívedbe -mint a jégvirágok. Volt, hogy a könyv miatt nem ettem mert hányingerem támadt egy gyorsétterem hamburgerplakátjától is, és volt, hogy kétpofára tömtem magamba azokat az ételeket is, amit egyébként nem szeretek nehogy úgy járjak, mint Lia Nagyon megviselt engem ez a könyv, mert borzasztóborzasztó jó stílusban megírt borzasztó kemény történet egy borzasztó betegségről. És most, hogy a végére értem, még mindig itt lakik bennem, eszembe jut a nap sok-sok percében de most már nem borít ki és nincs hányingerem és tudok aludni, mert most már én is mint Lia lassan kiolvadok. Gyönyörű könyv és borzasztó..

Gyönyörűen gyötrelmes, könnycsepp-kövekkel kirakott, fájdalom-flitterekből felfűzött kínkláris-költemény; lidérclánggal lobogó, lélekbe lándzsaként lopakodó lázálom-líra, szívet szüntelen szaggató kudarcoktól kétségbeesetten csupacsontketrecbe csukódó csipkerózsák, páncéllal pántlikázott piszkafák passiója, pokoljáró-poézise. Meztélláb mocorgó mesés-melankolikus metaforák tenyerén termő temérdek - tündértáncot topogó - tövisekkel teli, varázslatosan virágzó virágszók vérfagyasztóan vacogtató lépcsőjén lúdbőrözve lépdelünk lapról-lapra lefelé halál határmezsgyéjének hátborzongató jajkiáltásoktól jóllakott jégkaszálójára; légszomj lavinaként ledönt lidércnyomástól lézengő lábadról, csontokat csócsáló fogcsikorgató fuvallat lankadatlan lökdös lejjebb, lejjebb az anorexia-agónia-béklyó bénító, borzalmas bugyraiba: szédülés, szorongás tart túszul, félelem fagyszoborrá formál. Önkéntelen önpusztítók értelmetlen élet-halál harcának fájdalmában fogant - lélegző lélekméh lágyan dúdoló dajkameséin reménnyé ringatózott élel-étetigenléssé érlelődött, szem-szülétől világra vajúdott - katartikus könnye könyvnek hull hajthatatlanul.