Bereg megye és a munkácsi vár 1848-49-ben

1526-ban a mohácsi vérmezőn, hétszázados küzdelmes fennállása után hazánk elvesztette függetlenségét; addig önálló ország volt, azontúl pedig Ausztriának úgyszólván hűbéres tartományává törpült, mely vele mindig mostohán bánt, fensőbbségét éreztette és arra törekedett, hogy szárnyait szegje, nehogy erőhöz jusson, ellenállhasson, s jogait visszahívhassa. A súlyosan lefolyt három századon át akadtak ugyan egyes buzgó és hőslelkű hazafiak, akik az ország függetlenségéért rajongtak és a fölkelt nemzet élére álltak, de a célt temérdek áldozat árán sem érhették el, mert az önérdek, ami az ország befolyásos és megvesztegetett főbbjeit megszállta, mindannyiszor erősebb volt a hazaszeretetnél és a közérdeknél. Így hiába áldozták fel magukat s hiába küzdöttek Bocskay, Bethlen, Rákóczi és Thököly fejedelmek harcosai: Ausztria, a viszonylag gyengébb birodalomrész mindannyiszor elnyomta a támadást a régi, megrögzött politikai elvei szerint tovább folytatta üdvtelen kormányzatát, s ha olykor, mintegy port hintve a nemzet szemébe, tett is némi kedvezményt, az ország sorsán vajmi keveset lendített.