Macskakő

Lengyel Péter remekművének (1988) harmadik, javított kiadása. A szerzőnek előzőleg két kötete jelent meg a Jelenkor Kiadónál: Holnapelőtt (napló, 1992), Mellékszereplők (regény, 1993).A mű alcíme szerint detektív regény, és e csúfondáros meghatározás, a ponyvajelleg vonatkozásai a történet két fő idősíkjára utalnak, a millenniumi nagyvárossá épülő 1896-os Budapest valaha volt profán, buja, vásári, mégis polgári szabású világára (a mű szereplői alvilági svindlik, bankrablók, prostituáltak, illetve felsőbb nyomozati szervek, a történet pedig egy gyémánt hosszan tervezett elrablása, s a banda utáni hajsza körül forog), és ugyanezen helyszín mai, jóval értékvesztettebb állapotára (a narrátorok egyike a jelenkori mozgólépcsők erdejében utazva okítja unokáját a felnőttek dolgaira, a történelem tanítására, a visszafordíthatatlan szétmállásra). A regényben sok formában végigvonuló idézőjelbe helyező technika a mű szerkezeti mondandóját is megvilágítja: az összeillesztés, a részek egymás közti bonyolult viszonyait jelzi (a sokszereplős krimiben szinte mindenki kifejti a maga olvasatát, végül a műfajnak engedelmeskedve a könyv zárlatában a szerző is részben feltárja az összefüggéseket), és ezáltal a mű első bölcseleti sugallatát a világ összetettségéről, megalkotottságáról, vagy inkább megalkothatóságáról és azutáni kinyomozandó igazságáról. Szimbolikus természetesen a cím is, az írói alapkő: a macskakövek kialakítása (hat oldala) és beilleszthetősége (az ezredfordulós ünnepségekre rakják ki a körutat), teherbírása és kopása (majd mára a kövezet teljes eltűnése), többszöri szerepe a cselekményben (pl. gyilkosság), és a szóösszetétel másik fele, a macska, mely éppen a mozgékonyságra, megfoghatatlanságra utal (az egyik alaphelyszín, ahol összefutnak a szálak, a Csacska Macska bár). A világegyetem keletkezése – a világ kriminalitása – a kombinatorika (pl. a hat narrátorszólam: az elbeszélő, a bárzongorista, a nyomozó, a betörés agytrösztje, a bandavezér Király, és a rivális nők: Bóra és Buborék egymástól függő-független hálója) – mű és világ teljessége – a vágy, az élet szakadatlan lélegzése: ezek a szerkezeti nagymotívumok rajzolódnak ki a lebilincselően izgalmas, sokszínű, részletekbe menően gazdag (balzaci hagyományú, de Chandlerrel is átitatott), a modernben megújuló épülés, aztán leépülés korhű tablóját megfestő regény lapjain.Az első megjelenés óta eltelt másfél évtized semmit nem koptatott Lengyel Péter művén, sőt, az időközben kialakult vagy felbukkanó honi írói-alkotói szemléletváltások, újdonságok, elméletek többsége összefüggésbe hozható vele, vagy köszönettel tartozik neki. Mind az ismételt elérhetőség, újabb olvasók toborzása, mind a figyelem újbóli ráirányítása tekintetében indokolt e "klasszikus” regény újabb kiadása.