Vízilónaptej és más történetek kémiából

Nem gondoltuk volna, hogy a vízilovak magas fényvédő faktort tartalmazó izzadsággal védekeznek a tűző nap ellen, és nem gondoltuk volna, hogy kiszámítható, mely napon verte szét a kérőket a hazatérő Odüsszeusz, ahogy azt sem, hogy Poszeidónnak nem kellett volna felmásznia Számosz szigetére, hogy lássa a trójai háborút, és persze az is újdonság, hogy Shakespeare darabjaiból kiolvasható a drámaíró természettudományos érdeklődése és az asztrológusok iránti megvetése. Ki gondolná, hogy Jókai fölöslegesen méreti Berend Ivánnal az ózon mennyiségét, s tudtuk-e, hogy a Royal Society of Chemistry Sherlock Holmes tudományos munkásságát 2002-ben tiszteletbeli tagsággal díjazta? Képzeletbeli személyt ilyen megtiszteltetés még nem ért!

De ezzel nincs vége az érdekesebbnél érdekesebb történeteknek. Lente Gábor cikkeinek és blogjainak gyűjteményéből azt is megtudjuk, hogy mely jelentős politikusok, lázadók, zeneszerzők voltak középszerű vagy tudományosan eredményes kémikusok. Sőt, az első tudományos konferenciáról is olvashatunk! Jóllehet a megértéshez itt-ott a matek, a fizika, a kémia eszköztárával is rendelkeznünk kell, mégis alapvetően egy különleges szemléletet, a természettudósi attitűdöt ismerjük meg ebből a válogatásból.