Bori és a piros bringa - Barátnőm, Bori 8.

Két kislányom (3 és 5 évesek) kedvenc könyvsorozatai közé tartozik a `Barátnőm, Bori`. Örömmel olvasnak Bori különböző kalandjairól és az érdekes történetekből a szókincsük is bővül. :-) Ez számunkra nagyon fontos hiszen nem Magyarországon élünk . A könyvek illusztrációja is magával ragadja őket. A sorozatból nekünk megvan körülbelül 12-15 könyv és nekem - mint szülőnek -is nagyon tetszenek a történetek. Talán a sorozatnak ez az egyetlen olyan példánya amivel volt egy kis tartalmi problémám. Én a gyermekeimet konzervatív keresztény elvek szerint próbálom nevelni és a könyveket amiket olvasok nekik is alaposan megválogatom ez miatt. Ebben a történetben Bori egy új biciklire vágyik és irigykedik a barátnőjére- Annára- az miatt, hogy neki van egy szép, nagylányos, kétkerekű bringája. Végül a születésnapjára Bori is kap egy új biciklit aminek természetesen nagyon örül. A könyv utolsó 8-10 oldala azzal foglalkozik, hogy Bori hogyan tanul meg biciklizni pótkerekek nélkül. Amivel nekem problémám volt, az az, hogy amikor Annával biciklizik és Anna úgy elesik és megüti magát, hogy a könyöke is vérzik, ezt olvassuk: ~Bori titkon iciri-picirit örült, hogy egyszer Anna is elesett a bringával. ~` Én a kislányaimat arra tanítom, hogy a bajba jutott embereknek segíteni kell.......érthető tehát, hogy nem szívesen vettem, hogy főhősünk (akit elképzelhető, hogy kicsi lányaim mar példaképpé építettek fel a maguk kis világában) örül amikor barátját baleset éri. Talán, ha egy mellékszereplővel szólaltatta volna meg a szerző ezt a kárörvendő érzést, kevésbé lenne vele problémám. A félreértés elkerülése végett, nincs szándékomban a gyermekeimet burokban nevelni és tanítom őket arra, hogy a világban történnek igazságtalan és kegyetlen dolgok is. Pusztán arra akarok rávilágítani, hogy szülői magyarázat és elbeszélgetés nélkül, igenis veszély rejlik abban amikor egy kicsiny gyermekek számára íródott könyv főhősét ilyen csúnya tulajdonsággal ruházzuk fel. Szerintem egy 3 és 5 éves gyermeknek az egyénisége és gondolkodása még nem forrt ki annyira, hogy meg tudja látni mi az ami helyes és mi az ami helytelen. A mi családunkban - eme történet olvasása- egy alapos elbeszélgetést eredményezett, minek folyamán átrágtuk azt, hogy a káröröm mennyire nem szép dolog és hogy másoknak- akik bajban vannak- segítenünk kell. :-)