35 NAP

Immár magyarul is olvasható a Műegyetem egykori MEFESZ vezetőjének, Lipták Bélának 1956-os naplója. Az ere­deti angol nyelvű könyvet a Texas University Press adta ki 2001-ben ,,A Testament of Revolution" címmel. Az amerikai kiadását a fehér házban és az USA magyar nagykövetségén is bemutatták. Több olyan jelentős amerikai napilap, mint például a The New York Times is közölt pozitív kritikát a könyvről. A New York Timesben Michael Kauf­man, a Wall Street Journalban Michael Korda, a Simon & Schuster kiadó főszerkesztője méltatta a kötetet. Az 1956. októberi események az akkor még egyetemista Lipták Bélában is mély nyomokat hagytak. Lipták Béla, korhű fotókkal és dokumentumokkal illusztrálva, egy 20 éves diák személyes élményeként, szinte percrol percre írja le a ma már történelminek számító események hétköznapjait, a forradalom kirobbanását, a harcokat, és a menekülés bor­zalmas körülményeit. A könyvből azon barátairól is megtudhatunk eddig még nem ismert részleteket, személyes információkat, akiket ma a forradalom hőseiként, vagy hősi hallottaiként tartanak nyilván. Lipták Béla 1957-ben az Amerikai Magyar Diákszövetség alapító elnöke lett. Később műszaki pályára lépett, vállalatot alapított, tanított a Yale egyetemen és 26 műszaki könyvet adott ki. Ezek közül az elsőkhöz Teller Ede írta az előszót. Az ő tervei alapján szabályozták az IBM több gyárát és munkájának elismeréséül szakmájában elérte a legfelső fokot: a ,,Control Hall of Fame" tagságát, melyet beválasztásakor csak hárman értek el az Egyesült Államokban. A magyar vonatkozású munkájában nagy szerepe volt Nagy Imre sírjának felkutatásának, a környezetvédelemnek, a Magyar Lobbi megala­pításának és a Duna visszaterelésének. Lipták ma is aktív: a Duna ügyében 2003. márciusában egy budapesti sajtótájékoztatón ismertette a visszaterelésre vonatkozó Kiegyezési Tervét és az Alkotmánybírósági pert, mely követeli a második hágai kört. Hisz abban, hogy az 1956-os szabadságharc lelkületének felelevenítése megadhatja népünknek azt az önbecsülést és hitet, mely szükséges a közép-európai vezető szerepünk felvállalásához, és a 20. század sebeinek begyógyításához.