Magyar tájak

A "Magyar tájak"-ban Krúdy Gyulának azokat a tollrajzait gyűjtöttük össze, melyekben a magyar nyelv nagy művésze a hazai humusz ihletéséről, az áldott anyaföld szeretetéről számol be. Végigtekint életén, vándorlásain, elmélázó darvadozásain, s leírja mindazt, amit látott, tapasztalt, észlelt. Az országjáró Krúdy Gyula ha nem is vándorolt annyit, mint Petőfi vagy Móricz Zsigmond, mégis jól ismerte a hazai tájakat. Már gyermekkorában bebarangolta a Nyírséget, s az újságíró élénk figyelmével fedezte fel az Alföld, a Dunántúl vagy a Felső-Tisza vidékének tájanként változó arculatát. A szülőföld, a nyíri világ mint a serdülőkor első benyomásainak színhelye jelenik meg. A szülőföld, ahova minden körülmények között visszatér. Anteusként merít innen erőt, biztatást és ihletet az élet nehéz vagy felhőtlen óráiban. Illő is, hogy ez a rész képviselje leggazdagabban az álomlátó Krúdy művészetét (Kozocsa Sándor)