Az állam

Cicero az a kiemelkedő római állambölcselő, akinek eszméiből a "Cicero századának" is tekinthető XVIII. században még az amerikai alkotmány megalkotói is a magukat a római köztársaság eszmei követőinek tekintő francia forradalmárokhoz hasonlóan szellemi támogatást reméltek az új társadalmi és alkotmányos rend kialakítása során. Cicero állambölcselete ugyanakkor nem csekély hatással van a konzervatív gondolkodókra is, akik a hagyományokhoz való visszatérés Cicero által megfogalmazott eszméjét hangsúlyozzák. A pozitivizmus térnyerése a XIX. században már nem kedvez a cicerói eszmevilág befogadásának. Századunkban azonban tagadhatatlanná válik, hogy Cicero a görög-római antikvitás olyan gondolkodója, aki képes volt az állam ma is nemegyszer aktuális jelentéssel rendelkező meghatározására.

Cicero, szakítva az államot merev kategóriának tekintő szemlélettel, azáltal járul hozzá a modern alkotmányos államfogalom megalapozásához, hogy az államot és annak legtágabban értelmezett alkotmányát történeti, politikai, etikai, gazdasági, terminológiai és pszichológiai elemek átfogó vizsgálatával tárja fel. Cicero állambölcselete és politikai eszmevilága megismeréséhez nélkülözhetetlen a valószínűleg leghosszabb, bár teljes terjedelmében fenn nem maradt Az állam című dialógusa, amelynek rekonstruálható teljes szövege Hamza Gábor fordításában és bevezető tanulmányával most jelenik meg első ízben magyar nyelven.