Téboly

Már hajnali órára járhatott az idő, amikor hirtelen kitárult a pihenőszoba ajtaja.
Doktornő! Kérem, jöjjön gyorsan! robbant be Susan nővér. Az arca kétségbeesést és rémületet tükrözött.
Mi történet? ugrott le az ágyról a doktornő.
A fiatalember a 114-es kórteremben
Mi van vele? kérdezete idegesen a doktornő.
Meghaltazt hiszem nyögte ki nagy nehezen a nővér.
Micsoda? Miket hordasz itt össze? kapkodta fel az asztalról a vizsgálathoz szükséges eszközeit, majd futva kirohant a folyosóra. Szinte berobbant az ajtón. Az ágyon kitágult szemekkel, sápadtan feküdt az alig tizenkilenc éves fiatalember. Az infúzió szépen csepegett a karjába.
Hívd az újraélesztőket, azonnal hozzák ide a készüléket! kiáltott rá a mellette toporgó lányra.
Itt van a zsebemben a személyhívó, hívd a 37-et! A nővér remegő hangon beszélt, miközben a doktornő nyílt szívmasszázst alkalmazott. Magában arra gondolt, hogy vajon mennyi idő telhetett el a szív megállása óta, Félt, hogy négy percnél hosszabb