Méregkeverők

Több olyan történeti közösségről is tudunk, amely a terhet jelentő, öreg, beteges, magatehetetlen vagy fogyatékkal élő személyeket kiközösítette, esetleg a halálba kényszerítette. A jelen többszerzős kötet tárgya, a Horthy- kor legnagyobb bűnügyi botránya éppen egy efféle gyakorlat magyarországi alkalmazása miatt robbant ki 1929-ben. Kiderült, hogy a Tiszazugban emberek tucatjait tették el láb alól arzénmérgezéssel saját családtagjaik pusztán azért, mert feleslegessé váltak, akadályozták az elkövetők boldogulását. Arra is fény derült, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem olyan szokásról volt szó, amelyről egész faluközösségek tudtak, és amelyet évtizedeken át büntetlenül űztek a helybeliek. Csalódott és dühös nők mérgezték meg iszákos, durva, vagy éppen rokkant férjeiket, de öreg szülő, újszülött, és gyermek is volt az áldozatok között. A korabeli sajtó és egyes szociográfiák az 1930-as években a tiszazugi falvak kapcsán a spártai Taigetoszt emlegették. Az analógia ugyan némiképpen sántít, de jól tükrözi az eljárás kegyetlenségét, közösségi beágyazottságát és az áldozatok kiszolgáltatott helyzetét. Jelen kötet hiánypótló vállalkozás, mert a tiszazugi arzénmérgezésekről eddig nem készült átfogó monográfia, csupán szakcikkeket szenteltek a témának a hazai történészek. A könyv több tudományág bevonásával a mérgezés jelenségének komplex bemutatására vállalkozik. Az egyes esetek ismertetésén túl feltárja azok hátterét, az elkövetők sajátos logikáját ­- amely szerint tettük nem gyilkosság, mindössze enyhíteni próbáltak elviselhetetlen helyzetükön - csakúgy, mint a korabeli sajtó, a bíróság, az egyházak, illetve a legkülönfélébb értelmiségi körök reakciónak, vagy a mérgezések tudományos és művészi ábrázolásainak jellemzőit, és azt is, hogy a tiszazugi mérgezéseket miként használta fel a politikai propaganda. Az elemzésnek a korabeli botrány természetrajzának feltárása, illetve a jelenség különféle politikai, vagy tudományos, művészi felhasználása tehát ugyanúgy része, mint az, hogy megkíséreljen választ adni a történtekre, amelynek magyarázata szerteágazó, az első világháború káros következményeitől a régió kulturális elszigeteltségéig, a helyi társadalom váláságától a női emancipáció sajátosságain át a birtokaprózódás problémájáig.