A magyar nyelv eredete és rokonsága

Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Ezek a kérdések sokunkban felmerülnek. Szeretnénk tudni, kik voltak a távoli felmenőink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek. Az egyéni sorsok mellett az is sokakat érdekel, hogy honnan származik a magyar nyelv és a magyar nép. Ez a könyv ebben a kérdésben nyújt tájékoztatást a magyar nyelv eredete iránt érdeklődők számára.

Nyelvrokonainktól már nagyon régen elváltunk. A magyarok és a finnek ősei legalább négyezer éve kezdték a saját útjukat járni, de legközelebbi nyelvrokonainktól, a voguloktól és az osztjákoktól is mintegy 2500 éve szakadtunk el. A nagy időbeli távolság miatt nincsenek közeli rokon nyelveink, az összetartozást csak nyelvészeti módszerekkel lehet igazolni. Alapszókincsünk, hangrendszerünk, névszó- és igeragjaink egyértelműen bizonyítják nyelvünk finnugor eredetét.

Nép és nyelv nem azonos. A nyelvnek csak egy eredete van, de a nép sokféle alkotóelemből tevődik össze. A magyarság a honfoglalás előtti vándorlások során ótörök törzsek szövetségében élt. A Kárpát-medencébe érkezve főként szlávokat találtunk ezen a területen. A honfoglalás után is sokféle hatás érte népünket, megfordultak itt németek, franciák, olaszok is. Ezek természetesen mind hatással voltak nyelvünk alakulására, és nyomot hagytak a magyarság genetikai és kulturális arculatán is.

Manapság egyre divatosabbak az archeogenetikai kutatások.Ennek révén a magyarság történetének sok homályos kérdésére derülhet fény már az egészen közeli jövőben. Közelebb juthatunk ezáltal népünk eredetéhez, ám ezek az eredmények a nyelvészeti tényeket, a magyar nyelv finnugor eredetét nem változtatják meg.

A kötet szerzője, a debreceni egyetem nyelvészprofesszora nemcsak ezeken a kérdéseken kalauzolja végig olvasóit. Körüljárja emellett a hunok és a magyarok viszonyát: mítoszvilágunk ősi szálai a hunokhoz kötnek minket, de nyelvileg semmi közünk hozzájuk. Szól az ótörök-ómagyar kapcsolatokról: nyelvünkbe a sztyeppei vándorlás során sok ótörök jövevényszó került be, s formálódó kultúránk is rengeteg török elemet szippantott fel, de ettől a nyelvünk még nem vált törökké. A szerző bemutatja a minden tudományos alapot nélkülöző sumér és egyéb rokonságelméleteket is (például etruszk, japán, kínai rokonság, a magyar mint ősnyelv kérdése). Helyet kap a kötetben rokonaink nyelvének és történelmének leírása, valamint az őshazaelméletek bemutatása is.

A magyar nyelv eredete és rokonsága című kötet a nyelvünkkel kapcsolatos tévhiteket szeretné eloszlatni, és a nyelvtörténet tudományos módszereivel igazolja a magyar nyelv finnugor eredetét.