Az én hazám

Mióta a világ világ, azóta rettegnek a szülők, hogy utódaik nehogy másfélének bizonyuljanak. Másmilyennek, mint amilyenek ők, gyermekeik és unokáik életét saját maguk időbeli meghosszabbításaként elképzelő, eltervező és előkészítő ősök. Hogy a számunkra - a ma aktív magyar korosztályok számára - legfontosabb identitásbeli értékeknek, a nemzeti értékrendnek a készletéből mit tekintenek magukénak az ifjú generációk, hogy miként gondolkodnak történelemről, nemzetről és hazáról - erre nézve nem képzelhető el izgalmasabb és tanulságosabb olvasmány ennél, amit kezében tart az olvasó. Hadd ne előlegezzük meg véleményét, úgyhogy csak annyit szögezzünk le: szociológusoknak, kollektív lélektannal foglalkozó pszichológusoknak, történészeknek, irodalmároknak és tanároknak, no meg politikusainknak, de bárkinek aligha ajánlható egyéb mű, ha arra a kérdésre keresnek választ: merre tart a magyar nemzet. Külön elégtételünkre szolgál, hogy Kecskemét e nemzeti önismerettel kapcsolatos tisztázó műhelymunka, a többféle nézet között párbeszédet kezdeményező higgadt analízis fontos helyszínévé lett, immár a negyedik olyan kiadvánnyal, amely szellemi hagyományainkhoz hűen járul hozzá ahhoz, hogy utódaink ne a "valahol utat tévesztettünk" frusztrációját, hanem az önmagukra s a történelem helyes útvonalára rátalált nemzetek bizakodását és örömét élhessék meg.