Eckhart Ferenc emlékkönyv

Eckhart Ferenc, a jogtörténésszé váló historikus, az Árpád-kori királyi adóztatás rendszerének feldolgozója, a Habsburg-korszak gazdaságpolitikai koncepcióinak elemzője, a magyar hiteles helyi szervezetrendszer és működés feldolgozója, a hatalmas vitát kiváltó 1931. évi programesszé megalkotója, a lengyel és a magyar alkotmány összehasonlító vizsgálatának elvégzője, a királyi kegyúri jogról értekező joghistorikus, az egyetemtörténeti kutatások meghatározó alakja, s valóban a szellemtörténeti monográfia, a Szent Korona-eszme históriájának publikálója, a XX. század derekának mértékadó tankönyvét magáénak tudó professzor korszakot nyitott a jogtörténet-tudományban. Eckhart Ferenc működése óta nem lehet a jogtörténetet Eckhart Ferenc nélkül művelni. Öröksége köztünk él. Ez előtt a hagyaték előtt tisztelegnek most Eckhart professzor egykori tanszékének mai oktatói. A tanszék külső (meghívott) és belső (egyetemi) munkatársai saját kutatási területük legfrissebb eredményeiről számolnak be a következő lapokon, ennek sokszínűségével igazolva a joghistória szerteágazó voltát. Mindannyian igyekeztek eleget tenni annak a tudománypolitikai tételnek, melyet Eckhart fogalmazott meg és tűzött maga elé ("a tudományosság korántsem függ össze a megemészthetetlen formával. Az unalmasság köntöse gyakran a kevés mondanivalót takarja"), illetve a stílusra vonatkozó hitvallásának, mely így szólt: "Fogjuk rövidebbre mondanivalónkat, és amit írunk, legyen könnyebben olvasható."