A váltakozó idő

Az olvasó olyan furcsa könyvet üt most fel itt, amilyen ritkán kerül elé. Épp ezért nem árt tán, ha írója szokásától eltérően néhány figyelmeztető szóval adja a kezébe. Ez a könyv arról szól, ami mindnyájunkkal megtörténik egyszer (ha csak a szerencsés hirtelen halál elé nem vág), hogy gyógyíthatatlan betegek leszünk, s a betegség, mint kígyó egy magányos Laokoónt, elkezd körülfolyni, szorítani, roogtatni.Azt, hogy mi történik egy ember lelkében ilyenkor, sokan megírták, tán senki sem szebben, mint Tolsztoj az Ijics Iván halálában.Ez a könyv nem az efféle művekkel akar versenyezni: az olvasónak, ha nem említem, bizonyára eszébe sem jut a szegény orosz csinovnyik neve.Az író - maga a szorongatott Laokoón - itt szándékosan félretolt, más művekbe söpört minden érzelmi elemet, s csak azt hagyja meg magából, ami életében is egyik sajátsága volt, a dolgokkal szembenéző, könyörtelen gondolkozást.