Halhatatlan szerelem

Ebben a könyvben van szó hitről, szerelemről, életről, színházról és Tolnay Kláriról. Aki ismeri és szereti Müller Péter írásait az ebben a művében sem fog csalódni.

Müller Péter: Halhatatlan szerelem Nagyon szeretem a könyveit, de különösen tetszett ez a könyve, mivel a tudatosan élő ember keresi a létezése értelmét, helyét a világban és szeretné az aktuális életében teljesíteni a sorsfeladatát. Ez senkinek sem könnyű, amire eklatáns példa Tolnay Klári nehéz élete, amely a gyönyörűségek és a pokoli kínok rendszeres megélését is magával hozta, mert sokszor megjárta a poklot - ami nem egy hely, hanem egy állapot. Mindezt spirituális beavatottságával, előző életének ismeretében tudta elviselni. Megrendítő volt olvasni erről a csodálatos szerelemről, amely életeken át húzódik és valóban csak a halhatatlan fejezi ki mélységét. Fontos ez főleg a ma élő fiatalok számára, akik félnek az érzelmektől,az elköteleződéstől és nem értik a Shakespeare-i halálos szerelmet a Romeó és Júliában. A Bhagavad Gitá évtizedek előtti olvasása nagy hatással volt rám a létet érintő tanulságaival. E könyvben kiemelten mutatja be A tizenhatodik éneket, amely a Gonoszság őseredetéről szól, a Rosszról. Tudnunk kell róla, mert állandóan tapasztaljuk a világban, s szüntelenül harcban állunk vele. vissza akarja rántani a világot a káoszba - ahonnan a Teremtő kiemelte. ezt a szándékát kevesen értik meg, egyrészt mert roppant ravasz taktikával fedezi magát, másrészt a rosszról azt gondoljuk, hogy az csak másokban van. az emberi lélek legmélyével foglalkozik, ahol az igazi döntések születnek. A legfontosabb kérdés, hogy Kit szolgálsz ? Az istenit, vagy a démonit ? Az isteni és démoni megelőz minden elvet, filozófiát, politikát, vallást és izmust. Ez volt Jézus tanítása is, hogy a drámai sorspillanatban dönteni kell, kit szolgálunk: az Istent vagy a Sátánt? A démoni természetben - ahogy a Gitá leírja - föl lehet ismerni a mai egoista, szeretere képtelen, hatalomszomjas, anyagias és gátlástalanul önző lelki tulajdonságainkat. Tökéletes korrajzot ad az iszonyatos XX. századról (de hát a többi sem volt sokkal jobb) és erről a XXI. századi jelenünkről. A fasizmus vissza akart menni a pogány őskorba. Le akarta rázni magáról a zsidó-keresztény kultúrát. A hitleri übermensch ideája az alacsonyabb rendűt könyörtelenül ki akarta írtani. A fasizmus háborúja nyílt volt, nekiment az egész világnak. A zsidók kiírtását is előre meghírdette, nem volt titok. Hitelesen Márai Sándor naplója tudósít róla: Nem a zsidóságról van szó - egész Magyarországról. kritikusan ír a zsidók szerepéről a gazdasági és szellemi életben pontosan látja a folyamatot, ahol az ellenérzés, továbbá a zsidók vagyonára való sóvárgás, az irigység és a gyűlölet átváltott egy olyan kihívássá, amelyben minden érző és gondolkodó embernek szembesülnie kellett azzal, hogy innen kezdve már nem antiszemita, hanem tettestárs egy szadista tömeggyilkosságban. A kommunizmus azonban rejtőzködött. Az emberekért hajnalban vagy éjszaka jöttek, titokban nem egyenruhában, hanem szürke esőkabátban, arcot árnyékoló kalapban. A kocsit is lefüggönyözték, amelyben az áldozatokat elhurcolták. A kifelé nyájas arcot mutató hatalom mögött egy könyörtelen titkos gépezet működött. A kitele-pítésekről és a Gulágról csak nagyon későn szerzett tudomást a világ. Elvihettek bárkit, bármikor, bármiért. Semmiért. A kommunizmusból való kimászásnak az a nehézsége, hogy nincs katarzisa - nincs megtisztulása. Nehéz belőle újjászületni. Jelenleg éppen a demokrácia fedőelmélete repedezik. Már látszik alatta a világrontó démon igazi arca. A pénzuralom s a gátlástalan jólét-szenvedély az emberiség létét fenyegeti. A gazdaság-démon végső veszedelmet jelent az egész világra, miközben úgy tünteti fel magát, mint az egyedüli lehetséges, kényszerítő megoldást. Nem árt idejében felismerni. Sajnos azonban az emberiség jelenlegi tudatállapota oly alacsony szintű, hogy gyors ébredés nem valószínű, hiszen kétezer év óta, még a Jézusi szeretettel sem tud mit kezdeni. Nagyon örülök, hogy bevette ezt az ídézetet: Aki nem felfelé repül, az lefelé zuhan. - mert bizony állandóan igyekeznünk kell felfelé emelkedni, mert még vízszintesen sincs fejlődés, vagy felfelé igyekszünk, vagy lefelé rohanunk. Azt kívánom mindenkinek, hogy a létezés összes birodal-mában, találja meg a gyors és eredményes utat felfelé. Az, hogy miképp reagálunk a dolgokra, az egyes egyedül a mi személyes felelősségünk. - Azt is tudnunk kell, hogy senki sem fog megmenteni minket saját magunktól. Ez a könyv is a saját tapasztalatomat erősíti meg hogy önismeretünk és a sorsfeladatunk (szerencsés esetben előző életeink tapasztalatait is tudjuk) ismerete nélkül kiszolgál-tatottak vagyunk életünk eseményeinek, így a nehézségekben képtelenek vagyunk a feladataink felismerésére. És még néha ezzel a felismeréssel együtt is, egy lehetetlen küldetésnek tűnik. Nekem az Isteni Segítség és Gondoskodás, valamint a tudatos spirituális fejlődésem adta meg azt a kegyelmet, hogy megtaláljam, majd rálássak a sorsomra, az életfeladatomra. Továbbá lényeges a felismerése annak is, hogy nem csak az egyéni létről van szó, hanem az interdimenzionális tudatosság evolúciójáról. (A Darwin-i ellentmondások feloldására pedig: az evolúció a Teremtő teremtési technikája.) Nehéz ilyen röviden jellemezni a könyvet, mert vég nélkül lehetne írni a méltatásáról. Köszönöm Müller Péter, hogy megírtad ezt a könyvet, légy áldott érte ! A Szellemi Segítőid nagyon szimpatikusak ! Bp. 2015. 01. 11. Papp Katalin Barbara