Műsoron kívül

Az író több ezer, hírlapokban megjelent írása közül kap egy színes csokorra valót az olvasó. Életképeket mutatnak be a könyv tárcái. Pontos leírást adnak tárgyukról, de még jellemzőbb a finom irónia, az együttérzés és az emberi viszonyulás a legjellegtelenebbnek tűnő dolgokhoz is. Így ismerkedhetünk meg a gyilkos kezeivel, melyek úgy hasonlítanak bármelyikünkére; a burzsujmasinával mint szimbólummal; avagy az író cselédjével, Terézzel, aki egy kicsit emlékeztet Édes Annára, Kosztolányi felejthetetlen hősére. Nem véletlen, hogy az olvasó oly’ sokféle témával találkozik a könyv lapjain: az író tudatosan igyekezett az élet gazdagságát bemutatni írásaiban. Teszi mindezt olyan színvonalon, mely a publicisták számára mindig követendő példa marad. Mi olyan nagyszerű ezekben a néhány oldalas műremekekben? Talán az, hogy miközben Márai kézbe veszi és megvizsgálja témáit, az olvasót is kiemeli a hétköznapiságból, aki így egy kissé „emelkedettebben” tekint az élet apró részleteire. Hiába, segítségre szorulunk…