Emberek, állatok

Részlet a könyvből:

A tornácon ebédeltünk. Árnyas zug ez a tornác, a ház két szárnyának szögletében. Az udvar felől drótszálakra felfuttatott szőlő dús levélzete védi a por és a nap heve ellen. Mellettünk, illetve mögöttünk, két ajtó nyílt, egy a lakásba, egy a boltba. A bolt aféle falusi vegyeskereskedés.
Tejfölös krumplilevessel kezdtük az ebédet. Kirántott sertésborda és máj következett utána, zsírban sült krumpliszeletekkel, rizzsel és uborkával, majd túrós és cseresznyés rétes, végül eper és feketekávé.
Ebéd után persze hogy evésről és ételekről beszélgettünk. Igen, az ember sertésbordát eszik, utána meg képzeleg a töltött káposztáról s a paprikás csirkéről. És megvitatja, hogy a túrós rétes édesen jobb-e, vagy sósán.
- Én már csak mindent sósán, ecetesen, paprikásan szeretek! - jelentette ki büszkén Péter bácsi, rokonunk és házigazdánk.
- Ó, a papa még a sárgadinnyét is megpaprikázza - árulta el Jolán...