Két évad és ami megelőzte

"Húsz esztendeje írok több-kevesebb gyakorisággal és rendszerességgel színikritikákat - mondja Nagy Péter új könyve bevezetőjében. - Nem voltam s nem vagyok hivatásos színházi újságíró: mi hát ez a kitartó érdeklődés a színház problémái iránt? Divatos szóval élve: hobby? Tán inkább - hogy kevésbé divatos és költőibb fordulatot használja: Ingres hegedűje; ez utóbbi ugyanis a személyes érdekeltségen túl a közhasznúság, a mások érdeklődésére számottartás mozzanatát is magában hordozza.
Hiába is próbálnám tagadni, az itt következő írások úgyis elárulnának: a színház ügye mindig szenvedélyesen, személyesen érdekelt. Ebbe természetesen az egyéni életút, az indulás szellemi környezete éppúgy belejátszik, mint a meggyőződés és a hajlam; de nem utolsósorban a széles értelemben vett szakmai elfogultság: hitem, hogy a magyar irodalom ügyének fontos és egyre jelentősebbé emelkedő kérdése a magyar dráma, a magyar színház ügye: hogy egyik a másik nélkül sántít, eltorzul. Ebből a hitből származnak makacsságaim, talán elfogultságaim: az olvasó lesz a bírája, hogy jó ügyet szolgáltak-e ezek?"