A női választójog külföldön és hazánkban

A külföldi emancipációs gondolatok a magyarországihoz hasonlóan a felvilágosodás eszmeköréhez fűződnek, amely a nők közéleti szereplését, így a választói jogosultságot is emberi jogként, természetjogként fogta fel. A külföldi nőmozgalmi irányzatok közül a magyar eseményekre gyakorolt hatásuk miatt az angol, az amerikai, illetve a német és az osztrák intézmény fejlődéssel érdemes foglalkozni. A női választójog jogszabályi rendezése a huszadik században válik általános követelménnyé és valósággá mind az Egyesült Államokban, mind pedig az említett európai országokban. A könyv a bevezető elméleti alapvetéseken és a kezdeti szervezeti formákon túl bemutatja, hogy az egyes korszakokban hogyan alakultak a női szerepek, s milyen jelentős eredményeket értek el a nőmozgalmak a vizsgált országokban, s mindez milyen hatással volt a magyar viszonyokra. A könyv első részében a felvilágosodás és a reformkor, majd az 1848 utáni korszak kerül feldolgozásra, amely periódust a századforduló zár. A könyv második fele a huszadik század első évtizedeiben és az első világháború idején kibontakozó választójogi küzdelmeket, s azon belül is kiemelten a női választójog jogi szabályozásának történetét tárgyalja. A téma komplex jogtörténeti feldolgozása eddig nem történt meg, csak egy-egy rövidebb áttekintésben található vázlatos utalás a hazai jogalkotással kapcsolatban. Ezért a kiadványt ajánljuk mindazoknak, akik e témában, vagy a témával összefüggő területen kutatnak, illetve azoknak, akik alkotmányjogi ismereteiket, jogi műveltségüket kívánják e könyvben foglaltakkal gazdagítani.