A három elbeszélés valójában ugyanarról a problémáról szól, csak mindig más formában. A modernitásba belefutó Hollandiában csetlő-botló fiatalemberek világmegváltó álmairól, vágyairól, lázadásukról, szabadság utáni epekedésükről, az átalakulástól még érintetlen természet szépségéről, majd ugyanezen fiatalemberek kudarcáról: a belenyugvásról, a beilleszkedésről, a kispolgári életvitel elfogadásáról vagy ennek egyik alternatívájáról, a megbolondulásról. Az ábrázolt mikrokozmoszban minden komolyabb próbálkozás, minden emberi tevékenység és ambíció magától nevetségessé és kilátástalanná válik. Ebben a Hollandiában a tragédiának nincs helye, ahhoz túlságosan kipárnázott. De ez a kipárnázottság néha mégis elvezet a bolondokháza másképpen kipárnázott falaihoz.
A modern holland irodalom klasszikusa, a "kettős életet" élő Nescio (latinul "nem tudom") álnéven publikáló J. H. F. Grönloh (1882-1961) kereskedő és kézműves családból származott. Ő maga üzletember volt, kishivatalnokként kezdte pályáját, majd egészen a Holland-Bombay Trading Company igazgatói székéig vitte. Írói tevékenységét sokáig titkolta, csak novelláinak második kiadása után, a 30-as években "fedte fel magát", mert megunta, hogy műveit rendre másnak tulajdonítják, de haláláig nagyon kevesen tudták, hogy író.