Nisan sámánnő - Mandzsu vajákos szövegek

Igazi könyvcsemegének ígérkező kötetünk lapjain rég volt idők sámánhite elevenedik meg.
A varázserejű sámánnő, Nisan kalandos-veszélyes útra indul, hogy az idő előtti halált halt ifjú lelkét visszaszerezze a sötét Alvilágból, őt magát életre keltse. Minden tudására, furfangjára szüksége van, hogy a gonosz kísérteteken, ellenőrökön győzhessen, vállalt feladatát teljesíthesse. Az emberi világba visszajutván azonban nem örülhet híre-neve gyarapodásának: az Alvilág legyőzőjét az evilági hatalmasok sámáneszközeinek elkobzásával büntetik.
A magyarok ősvallása ugyancsak sámánhit volt. Táltosaik mellett bizonyára voltak sámánasszonyaik is talán az ő kései leszármazottaik a vajákos asszonyok , róluk azonban még kevesebbet őrzött meg a hagyomány, mint férfi társaikról.
Eddig csak töredékekből, homályos kései feljegyzésekből alkothattunk valamelyes képet az ősi magyar sámánhitről. Kötetünk közvetlen összehasonlításra, rekonstrukcióra ad módot, hiszen a mandzsuknál annak ellenére élő vallás maradt a samanizmus, hogy időközben más kultúrhatások elsősorban a kínai buddhizmus és taoizmus érték. Mindez lehetővé tette, hogy hiteles feljegyzések készülhessenek még a 18. században is. Kötetünk izgalmasan példázza azt is, hogy a Kína uraivá váló mandzsu császárok rendeletére miként készülhetett A mandzsu szertartások és áldozások törvénykönyve, amelyet azzal az igénnyel foglaltak írásba, hogy örökre megőrizzék ősi szokásaikat, hagyományaikat.