Az alkotmányelmélet fejlődése és az európai kihívás

A kötet az elmúlt évtized alkotmányelméleti és politológiai fejlődésének egyik kiemelten sajátos vonulatát mutatja be. A kilencvenes évek legfontosabb fejleménye e téren az alkotmányosság és a jogállamiság mindennapi működésének elméleti megalapozása volt. Az évtized vége felé felerősödött az európai integrációs törekvések támasztotta követelményeknek való megfelelés igénye. E folyamat alapvető alkotmányossági kérdéseket vet föl. A kötet e két kérdést elemzi. Foglalkozik a kelet-európai régióban az alkotmányozás tartalmi kérdéseivel, és elsősorban a magyar példára koncentrálva, az alkotmányozási folyamatban rejlő veszélyekkel. Ebben a vonatkozásban szó esik a történetiség máig ható szerepéről éppúgy, mint a demokrácia jövőbeni esélyeiről. A hatalommegosztás elvére vonatkozó európai alkotmánybírósági gyakorlat az európai közös jog kialakulásának irányába mutató tétel illusztrálását is szolgálhatja, mert a különböző alkotmánybíróságok gyakorlatában megjelenő sokszínűség melletti egységesülés folyamatát ábrázolja. Az alkotmányelmélet alapvető kérdéseinek az átalakulását figyelhetjük meg a hatalommegosztásra vonatkozó nézetekben. A kötet második része összeköti a két meghatározó folyamatot: az európai integráció és a kelet-európai átalakulás történetét, amikor bemutatja, hogy a nyugat-európai országok milyen alkotmányjogi követelményeket támasztanak a csatlakozásra váró országokkal szemben. Végül egy tanulmány az európai integrációból adódó alkotmányelméleti kihívás néhány vonatkozását tárgyalja. A kötet célja ezen alkotmányelméleti alapproblémák összegzése és bemutatása.