Könyvek
KategóriákE-könyvek
KategóriákAntikvár
Kategóriák- ElőrendelhetőKategóriák
Sikerlista
KategóriákÚjdonságok
Kategóriák- Belépés/regisztráció
Törzsvásárlói pontegyenleg:
Törzsvásárló kártyám
Kedvezmény mértéke:
Törzsvásárló kártyám
Legyen ön is Libri
Törzsvásárlói kártya igénylés vagy meglévő kártya fiókhoz rögzítése
Törzsvásárló!
- Kilépés
- KönyvekKategóriák
- E-könyvekKategóriák
- HangoskönyvekKategóriák
- AntikvárKategóriák
- Zene, film, ajándék
- Akciók
- ElőrendelhetőKategóriák
- SikerlistaKategóriák szerint
- ÚjdonságokKategóriák
- Információk
2013. 03. 24.
A Perszephoné t a legjobb barátom ajánlotta, csodálkozva merengtem a regényen, hiszen Passuth bibliográfiájában nem szerepel ez a mű. A címlapon magyarázatot kapunk rá, hogy az eltiltott időszakában 1948-1956 közt írta, egészen pontosan 1953-ban. Magát a könyvet kézben tartva érzékelhető, hogy a kiadónak szűkös kerete volt arra, hogy az író hírnevéhez méltó és színvonalú formát öltsön a kötet külalakja, a választott kép szép a fekete háttér eleganciát ad, de a sorokon és a tartalmon van a lényeg nem a külsőségeken. A Perszephoné nem történelmi regény, bár görög mitológiai projekció jelenik meg a főszereplő lelki fejlődésében, mégis ez a regény a Megszólal a sírvilág, Felhő és oázis, Emlék és folytatás nomenklatúrájába tartozik. Mint minden Passuth rajongó, jómagam is a még nem olvasott alkotását faltam és hagytam had hasson és varázsoljon ez az igényes, színvonalas egyedi hangvételű, szemléletű Passuth i világ. Az első oldalak olvasása után feltűnik, hogy e mű könnyedebb és a másik eddig ismeretlen jellegzetesség, hogy a női lélek világát mélyebben, intimebben tárja fel annak minden vonatkozásával, rezdüléseivel, ez páratlan és egyedi ez a fő jellegzetessége ennek a műnek. A másik a másság érintése a Leszboszi szerelem felvillantása és ennek erotikája, ennek ábrázolása szintén a megszokott Passuth i színvonalon történik. Ez talán azért sikeredhetett egy férfi író tollából, mert ahogyan az önéletrajzában (Barlangképek) vall sokkal több volt a női barátja és jobban is szerette őket, világukat, mint a férfiakét. A történetet domináló helyszínek: Budapest világa a két háború közt, Görögország és az ásatási hely: Eleuszisz és ennek a helynek a mitológiai vonatkozásával, az emberiség kollektív tudatának és lelki fejlődésének tanulmányozása ellemzése és a glóbusz. Budapest 1930-as évek színházi világa és kulisszái elrepítenek bennünket abba a Krúdy féle világba, melynek képviselői már oly kevesen élnek, nekem még volt szerencsém találkozni emberekkel ebből a világból a munkám révén, optimizmustól duzzadva és életigenléstől lelkesedve élnek, hihetetlen emberek, az összefogás, tisztelet és egymás segítése szintén kiérződik lényükből. És ebbe a világba csöppen bele a provinciális Sirály, történetünk főszereplője, akinek az átalakulásának, lelki fejlődésének önmaga megismerésének és megküzdési stratégiáinak lehetünk szemtanúi, amelyek olyanok amilyenek, mindenki próbálkozik különböző módokon, hogy túléljen és fennmaradjon. Azt hiszem a Passuth i művek elolvasása után nem igazán lehet ítélkezni, kritizálni a főszereplő tettein, tényként el kell fogadni a stációkat. Mielőtt bárki belekezd, a könyvbe nézzen utána a Perszephoné mitológiának, érthetőbb az ami Sirály életében lezajlik. Ajánlom mindenkinek a művet, a Passuth rajongóknak különösen, páratlan mű.