Visszanéző tükörben - Az álmok álmodója ezredvégi olvasata

Az utóbbi évtized egyik recepciós sikertörténete Asbóth János 1877-ben megjelent Álmok álmodója című regénye. Az új befogadókészség és a posztstrukturalista felfogásmódok felfigyeltek magas esztétikai értékére, műfaj- és prózapoétikai szempontból értelmezték az érdekfeszítő század végi szöveget. A tudományos elemzés a műfajelméleti és az elbeszéléstechnikai, valamint a média- és szövegközi kutatások eljárásait alkalmazva tárgyalja Asbóth művének modernségét. Kitér az eszmei, a kompozicionális és a nyelvi szinten exponált identitásválság és értékviszonylagosság problematikájára, valamint összehasonlító elemzések által tisztázza az Álmok álmodója kapcsolódásait nemcsak néhány követő, de több megelőző alkotáshoz is (egyebek között Kemény Zsigmond A szív örvényei című kisregényéhez). Az interpretációban komoly teret kap a Velence-tematika és a vele szorosan összefüggő művészetkultusz vizsgálata. A mai irodalomtudomány szempontjait összegző olvasat egy izgalmas, modern regényt fedez fel a XX. századvég számára e XIX. század végi alkotásban.