Az esélyteremtés új útjai

A kortárs (vagy diák) és sorstárs segítők hatékonyak egyes kockázati csoportok elérésében, a segítő intézmények és e csoportok közötti kapcsolatban egy jól körülhatárolható programban, ha megfelelő szupervízióban vagy esetmegbeszélésen vesznek részt egy megfelelő tréninget követően. A sorstárs segítők az életkori közelség mellett/helyett valamilyen lényegi szempont szerint mutatnak közös vonást a célcsoport tagjaival. Sorstársakat alkalmazó programok viszont Magyarországon néhány üdítő kivételtől eltekintve szinte teljesen hiányoznak. Pedig a képzett sorstárs segítők - mint a kockázati csoportok reprezentánsai - hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a segítő intervenciók eredményesebbek legyenek. Az empowerment (esélyteremtés) egyik jelentése éppen ez: hogyan tudjuk a kockázati csoportokat bevonni egy-egy segítő szolgálat működésébe, működtetésébe - akár a megkeresésben, kapcsolatfelvételben közreműködő munkatársakként, akár mint e csoportok érdekképviselőiként, akár a szolgáltatások döntési mechanizmusaiba bevonható személyekként. A kötetben a témával az utóbbi húsz évben történt próbálkozásaink egyes eredményeit mutatjuk be.