(VI.) I. Jakab király politikai teológiája

A magyar olvasóközönség előtt jobbára ismeretlen annak a királynak politikaelméleti és teológiai munkássága, aki VI. Jakabként uralkodott szülőhazájában, Skóciában, majd 1603-tól I. Jakab néven Angliában is. Ő javasolta először a Nagy-Britannia név bevezetését - nem kis ellenállásba ütközve. Az ismeretlenség méltatlan hozzá, hiszen egyik írásművét Szepsi Korotz György református lelkész magyarra is átültette, továbbá Európa-szerte - nálunk főként Erdélyben - szellemi aktivitásának nagy elismeréssel adóztak a kortársak. A katolikus vértanú Stuart Mária fia meggyőződéses kálvinista volt, ugyanakkor ragaszkodott a katolikus-anglikán püspöki rendszerhez. Nem tűrte, hogy alattvalói az uralkodóval szembeni aktív ellenállás lehetőségéről töprengjenek. A közhiedelemmel ellentétben azonban mindössze egyetlen írásában nyilatkozott abszolutista teoretikusként, sőt idővel az angol jogrendszer alapjait is elsajátította. Számos ponton akadt komoly nézeteltérése katolikus és puritán gondolkodókkal. Ő fogalmazott úgy, hogy ,,a jezsuiták nem egyebek, mint puritán pápisták". Vitairataiban széleskörű hittudományi jártasságáról tett bizonyságot. Saját konfesszionális korában antik és középkori hagyományból táplálkozva természetesen ő sem riadt vissza attól, hogy a politikát, azaz a közösség, a felebarát szolgálatát az ,,alkalmazott teológia" szerves részének tekintse.