Rátai János

A kannibalizmus kultúrtörténete napjainkig - Úrvacsora

k.u.k. könyv-és lapkiadó kft.  | 2007  | MAGYAR nyelvű  | CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS  |  546 oldal

Ez a könyv: provokáció. Minden sorával. A szerző szándéka ellenére. Nem kevesebbet sugall, mint hogy az emberi kultúra fogantatásának természetes velejárója volt a kannibalizmus, amely több millió éves történetünk során a legkülönbözőbb módon és formában lényegült bele civilizációnkba. Ma már alig felfedezhetően, alig kimutathatóan, de szinte kitörölhetetlenül köztünk van, bennünk él. A kannibalizmus kultúrtörténete arra lázít bennünket, hogy fogadjuk el a kihívást, merjünk őszintén és mélyen szembenézni önmagunkkal és rejtett tapasztalatainkkal, mert fajunk, legyen bár sokszor komolytalan a huhogás, valóban újabb krízishelyzethez közeledik...

+ Mutass többet - Mutass kevesebbet
Utolsó ismert ár:
4 275 Ft

A termék megvásárlásával

427 pontot szerezhet



Személyes átvétel

Ingyenes


Házhoz szállítás

15 000 Ft felett ingyenes

Kiadó k.u.k. könyv-és lapkiadó kft.
Kiadás éve2007
NyelvMAGYAR
Oldalak száma:546
BorítóCÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS
Súly780 gr
ISBN9789637437809
Árukód2101498 / 1014809

Vásárlói értékelések, vélemények

Kerekes Tamás
2013. 10. 29.

Rátai János Úrvacsora Az emberi történelemmel való valóőságos szembenézés eredménye ez a munumentális, de annál izgalmasabb munka, mely az emberi történelemről szól, benne a feledés és emlékezés központba állításával. Tabukat döntögető munka, mely rávilágít a holocaust történelmi eredőire.Tudnunk kell ugyanis, hogy először a búr háborúban zárták az angolok kollektíve a búr népet koncentrációs táborokba-politikai okokból. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a cheyenne nép és ceherokee törzs átköltöztetése a rezervátumokba egy tál rizs nélkül, mindkét indián törzs kollektív megsemmisülésével járt a hosszú éhínség és a fagy által. A British Múzeumban járva különös dísztárgyat láttam egy cheyenne törzs által az isteneknek emelt díszkápolnában:egy üres bourbon üveget. Így adtak hálát az isteneiknek, hogy a fehér nép megajándékozta őket a tüzes vízzel. Szomorú ereklye volt nekem. De hát nincs vidámabb, mint egy Vlad Tepes névre kiállított magyarságigazolvány, s ha a Drakula legendára gondolunk, akkor rögtön tudatnunk kell, hogy hét magyar törzs vérszerződése megelőzte az időben a román vérivó bajnokot, de mindjárt meg is nyugodhatunk, ugyanis kiderült, hogy Drakula gróf francia leszármazottja Franciaországban vérbankot üzelmeltet, akkor föl is derülhet képünk:vér nem vált vízzé.(Pivárcsi István: Drakula gróf) A kannibalizmust, melyet Sztálin a szovjet alkotmányban csak az ötvenes években tiltott meg, ősrégi előzményekre mutat vissza. Jelene is van, melyett élet Hannibal Lecter példája, de a tavalyi év történetéhez tartozik az a két német férfi, akik az interneten vették fel a kapcsolqtot és egseztek meg abbqan, hogy az egyik megöli és felfalja a másikat. Csodálkoznunk csak akkor van, s erre a szerző világít rá először a szakirodalomban, hogy vannak olyan törzsek,melyeknek tagjai önként ajánlják fel magukat vezetőiknek,isteneiknek. Arról tudtunk, hogy a kínaiak előszeretettel vágják ki még élő tibetiekből a májat, s szívószállqal szürcsölik még élő tibetiek fejéből az értékes agyvelőt. Ám azt Rátai János révén tudhattam meg, hogy milyen értékes testrész az emberi hasnyálmirigy. És ki nem hallotta az Andokban lezuhant sportcsapat tragédiájáról, melyet a túlélők csak úgy úszhattak meg, hogy elfogyasztották meghalt társaik tetemét. És mélyen vallásosak voltak. Nagy úr a kényszer. A szerző szerint a történelemben egy Lopes nevű utazó számolt be az anzicos nevű népről,melyek huszonnyolcnál is több nyílvesszőt képesek sorozatban kilőni nyilaikból,mielőtt az első visszahullana.Őróluk írja Lopes úr, hogy emberi testrészeket tartanak mészárszékjein, de arra is akad példa, hogy egyesek beláfaradva az életbe, nagylelkűségből, vagy erényeiket fitogtatva, kiváltságnak tartják, hogy magukat felajánlatják uralkodóiknak, akik jóízűen elfogyasztják alattvalóikat. (Idi Amin hűtőszekrényére sem lennék kíváncsi.)-Namármost ezt az elítélendő, de mégis létező(mesékben is megőrökített) jelenséget (Grimm testvérek) vesézi ki tudományos alaposságal, de nem kevés izgalmassággal Rátai János. igazából a szerző kommentárja az, amely nyugtalanító, de igaz.:"Nyugodtan(vagy éppen nyugtalanul, ki-ki vérmérséklete szerint) eltöprenghetünk azon, hogy mármost melyek azok a legfőbb erények egy későközépkori igaz európai keresztény szemében, melyek leghívebben szolgálják hitének mererősítését a pogányokkal szemben. Elgondolkodhatunk azon is, hogy Lopes úr ekképp kivetített értékrendje szórványjelenség volt-e, vagy tökéletesen beilleszkedett korának hagyományso kultúrális rendszerábe, miként az anzicos nép kultúrájába a humánmészárszék. Végtére is, amibe belenövünk, az a természetes a számunkra. természetes, hogy a rqabszolgákat szállító hajókinkat szentjeinkről nevezzük el, mint ahogy egy téesz csak Arany Kalász, Petőfi, vagy Dózsa, természetes, hogy a nagymama lekvárt főz, a gyári élelmiszer teli van E-vel, a diplomata úgy megy át a közlekedési dugón, mint Mózes a Vörös-tengeren, Madona magához nyúl éneklés közben, magar ember hepi börzdéjt énekel születésnapkor, a tévéhiradó időjárásjelentéssel zárul, a minoszoknya télen jön divatba. Bianka nem néz bokszmeccset, Gerzson bableves után kitörli kenyerével a tányért, mert utána tészta következik, természetes, hogy a Nap kering a Föld körül, és völgyet keres a patak, nem a magas dombot." A szerző nem teszi rokonszenvesebbé a kannibalizmust és én sem javaslom az éttermek előéteieinek listájára fölvenn egy-egy ízletes mirigyet, de enneél körültekintőbben még magyar szerző még nem nyúlt a témához. ülönösen nyugtalanító az eddig szentként tisztelt szakralitás összekapcsolása a kannibalizmussal. Én még emlékszem a Koba a rettenetes . Amis életrajzi regényre, melyben egy fotó az ukrajnai éhínség korában eleveníett meg egy ukrajnai városka piacát. Komor, összeszorított fogakkal, halinacsizmás ukrajnai asszonyok a hajuknál fogva lóbálták eladásra a kezükben tartott gyermek-tetemeket, vagy épp egy megtermett muzsik szakállas fejét. S a szemek kidülledtek. A rendszerváltás előtt tiszaburán tanítottam egy Kárpát-Ukrajnából jött, maygar nyelvű tanítóval. Egyszwer egy üveg vörösbor után elmesélte, hogy miért lett a keskeny nyomtávú orosz vasút olyan széles, amilyen. Az izgatott mérnököka cár jóváhagyására vártak, amikor az egy reggel előjött előszobájából és komolyan erektált péniszét meglóbálva Azt mutatta mértéknek. S közben hozzátette ez az ukrajnai férfi azt az orosz szólásmondást, hogy "soha se nézz a szomszédod fazekába." Fantasztikusan jó könyv.


Kérjük, lépjen be az értékeléshez!

Utolsó ismert ár:
4 275 Ft

A termék megvásárlásával

427 pontot szerezhet



Személyes átvétel

Ingyenes


Házhoz szállítás

15 000 Ft felett ingyenes

Alekszej Navalnij: HazafiAlekszej Navalnij: Hazafi