Nyugat-Dunántúl - A Kárpát-medence régiói 5.

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi. A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újraszerveződése lehet. A térség földrajzi fekvése, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusoknak, kutatóknak, gazdasági szakembereknek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani. A sorozat ötödik kötete a magyarországi Nyugat-dunántúli régió társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék alkotta fejlesztési régió több szempontból sajátos vonást mutat. A térség a Kárpát-medence harmadik legfejlettebb régiója, geopolitikai helyzete következtében a rendszerváltozás nyertese, dinamikus növekedési pálya és látványos policentrikus területi fejlődés jellemzi az innovációra épülő fejlesztések, a kulcságazatokban (autó-, gép- és elektronikai ipar) kiépült modern hálózati együttműködési formák (klaszterek) eredményeként. A sorozat szerkesztője Horváth Gyula, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának Széchenyi-díjas főigazgatója, az Academia Europaea tagja. A kötetet Rechnitzer János, az MTA doktora, a Széchenyi István Egyetem Jogi és Gazdaságtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, dékánja, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének igazgatója, az MTA Regionális Tudományi Bizottságának elnöke szerkesztette.