Száraz árok

Az osztrák határtól keskeny patak csordogál a falu felé. Sűrű bokrok, nagyra nőtt fák őrzik a sötéten csillogó víz nyugalmát, megszűrik a fényt, és eltakarják a szürke gém lomha röptét. '56 novemberében nem folyt még víz a magas töltések között. A kiszáradt meder út volt, mely a Szabadság felé vezetett. A szabadságvágy túlélte a forradalmat; ezrek és ezrek menekültek a csikorgó lánctalpak elől. Férfiak, nők, egész családok gyalogoltak a fagytól dermedt sárban, belefeketülve a sorba, mely éjjel-nappal kígyózott a határig, ahol párává foszlik az erdő és belevész a homályba. A régi patakmeder a Lajta csatornájává változott; de a hegyeshalmiak ma is csak úgy hívják: Száraz árok... Részlet